2017. december 11. - hétfő

Madarat tolláról, csigát, kagylót héjáról…

Kinyomtatom...
Helyszín: 
Néprajzi Múzeum
Időpont: 
2011. november 6. 11:00 - 16:00

A Néprajzi Múzeumban 2011. november 6-án, vasárnap őszbúcsúztató családi napot tartanak, melyen madártoll, illatgyökér és kagylóhéj vezeti végig a látogatókat az Amazónia. Utak az Indiánokhoz és a Kauri és nagyító. Bíró Lajos óceániai ékszerei című, térben összekapcsolódó különleges kiállításokon.

Mennyire távoliak tőlünk ezek a kultúrák? Hogyan élnek régi és mai lakóik? Miből készítik használati tárgyaikat, ékszereiket? Mi a nők és mi a férfiak feladata egy hagyományos közösségben? A kiállítások rendezői, Főzy Vilma és Biró Anna muzeológusok segítenek a látogatóknak megfejteni a műtárgyak üzenetét. Közös mese és játék, kreatív alkotóműhely, természettudományi előadás és izgalmas dokumentumfilmek teszik teljessé a családi múzeumi élményt.

Részletes program:

11.00 Piripirí, az illatgyökér
Muzsikás, dramatikus játék egy amazóniai mese nyomán. Gulyás Anna mesél a Los Andinos kíséretében.

Azokban az időkben, amikor még nem volt gonoszság a földön, s az állatok emberi nyelvet beszéltek, megjelent közöttük egy fiú. Az állatok, s a faluból a lányok nem tudták eldönteni, ki lehet ő: ember, állat, vagy a csillagok honából valaki? A szépséges fiú csak üldögélt a folyó partján, s énekelt, énekelt: csodálatos illat lengte körül. Ő volt Piripirí.

S hogy mi végre jött az erdőbe Piripirí? Megtudható az Évkerék társulat dramatikus előadásából, melyet a Los Andinos Zenekar muzsikája kísér őserdei hangokkal, síppal, dobbal, kagylókürttel...

11.00–16.00 Amazóniai és óceániai műhely
Kézműves foglalkozások, játékkészítés és játék gyerekeknek

Az esőerdő állatai – nagy madárrajzolás
Hozz egy pólót!– textilnyomatok Amazónia jegyében
Óceániai ékszerek kagylóból, gyöngyből
Ki a legügyesebb madárvadász? – játék fúvócsővel
Ki a legjobb kosárba dobó? – játék tollaslabdával
Múzeumi nyomkeresés – „Nagy keresés kis ajándék”

12.00 Perui Amazónia és az Andok gazdag madárvilága
Bankovics Attila előadása, aki a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének vezetőjeként többször fordult meg Dél-Amerikában. Előadásában a legutóbbi, Peruba vezető útján tett megfigyeléseiről számol be.

13.30–16.00 Cséke Zsolt filmjei
A Hubulák, Óceániai csavargások, és az Emberevők földjén című filmek vetítése

Családi nap a Néprajzi MúzeumbanCsaládi nap a Néprajzi Múzeumban

Cséke Zsolt geográfus végzettségű producer, rendező és operatőr, aki 1995 óta készít ismeretterjesztő dokumentumfilmeket a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Spektrum TV számára. Az alkotó filmjeit „Kamera a hátizsákban” sorozatcím alatt mutatja be.

Hubulák
A hubulák népe Új - Guineában él, körülbelül három magyarországnyi területen. Az európai felfedezők közül először Stein Aurél adott hírt a kőkorszaki korülmények között élő népcsoportról, akik mára természetesen "civilizálódtak." Cséke Zsolt egyszemélyes expedíciója éppen ennek a dolognak járt a végére, vajon ezek az "áldások" milyen mértékben változtatták meg a törzsek tagjainak életét ezen megkapó természeti szépségű hatalmas szigeten?

Óceániai csavargások
A sorozat Óceánia szigetein kalauzolja végig a nézőket. A természeti értékek mellett képet kaphatunk az ősi polinéz hagyományokról és kultúráról, a film bemutatja a helybéliek mindennapjait leginkább átszövő elemeit. Figyelme nem kerüli el a táj olykor megejtő szépségeit sem.

Emberevők földjén
Pápua „csodaország”. Szépségétől elbűvölve így nevezték a Pápua Felföld déli részét azok a kutatók, akik 1935-ben elsőként merészkedtek erre a területre. Itt fekszik a csak nemrég felfedezett, a huli törzs által benépesített Tari-medence, amely manapság is Pápua Új-Guinea legritkábban látogatott része. Cséke Zsolt egyszemélyes, hátizsákos-bakancsos expedíciója során arról faggatott egy öreg pápuát, hogyan találkozott az első fehér emberrel és mit gondol a törzs életében azóta bekövetkezett változásokról, majd részt vesz egy esküvőt követő mágikus szertartáson. A törzsi háborúk még ma is gyakoriak a hulik földjén és a film készítésekor is folyt a harc. A hulik életének számtalan aspektusa néz farkasszemet a XXI. század kihívásaival.

14.00 Amazóniai kecsua zenék a Los Andinos együttes tolmácsolásában
Népzene az ecuadori Napo és Pastaza tartományokból, valamint a perui Iquitos-ból

A Los Andinos ízelítőt ad Tárnok Ákosnak, a zenekar vezetőjének Lorocachiban rögzített hangfelvételeiből, bemutatja az amazóniai kecsuák ritmusait és hangszereit:
a pentaton hangolású pánsípot a paya-t, az oldalfújós bambuszból készült flauta-t és az ajaksípos pingullu-t. Igen kedvelt az egy fából faragott hegedű, melyen a sajátos galindo hangolással játszanak. Akkordozásra gitárt használnak. Legkisebb dobjuk a caja, melyre majombőrt húznak. Csörgőknek különböző növények kemény terméshéjait alkalmazzák. Ezen a vidéken is megtalálható a sanjuanito és tushuy ritmus. Felhangzik továbbá az iquitosi zene is, melyben a gitár mellett használnak mandolint is, és egy hosszú peremfurulyát, a quena grande-t. Népszerű a wayno ritmus, de a sitaracuy már inkább Iquitosra és környékére jellemző. A kisebb dobot itt is cajon-nak hívják, de használatos egy nagyobb is, a wankara.

Tárlatvezetések:

  • 11.00, 15.00 Főzy Vilma (Amazónia)
  • 11.30, 15.30 Bíró Anna (Óceánia)
Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

plakát

A Young Generation Art Fair 100 művésze, több mint 500 műalkotással várja a Zsilip kortárs központba látogatókat.

Kondratska Olga

Kondratska Olga ukrán festőművész kiállítása nyílt az alkalomhoz illően őszi színekbe öltöztetett Hadik Kávéházban.

Titanic

100 ezredik látogatóját köszöntötte minap a Titanic kiállítás.