Exkluzív tárlatvezetés 2015. november 14-én (szombaton) 16 órától.

Ezúttal a Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer kinetikus és kibernetikus alkotásai, fényszobrai, gigantikus tervei között találkozhatnak a rendkívüli párossal a látogatók.

Karafiáth Orsolya író, költő, a kortárs magyar irodalom ezerarcú dívája, titokzatos és nyitott, megfejthetetlen és kitárulkozó egyszerre. Társa az életben és ezen a hét végén a Műcsarnokban is Legát Tibor újságíró, író, énekes, a nyolcvanas évek eleje óta a zenei underground meghatározó alakja.

A rendhagyó tárlatvezetésen a neves vendégek az egyfajta futurisztikus retro hangulatot árasztó kiállításra reflektálnak; szubjektív benyomásaikat, a bemutatott tárgyak által ihletett élményeiket, gondolataikat adják át szavakkal és szavak nélkül. Meglepetések, váratlan fordulatok, igazi átlényegülés Nicolas Schöffer kiállításán, ahol a szereplők ezen a napon a látogatók és a tárlatvezetők egyszerre.

A magyar származású, de főként Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer munkáiból október végén nyílt kiállítás a Műcsarnokban, ahonnan 3 hónap után az anyag külföldre kerül. A kinetikus szobrairól világhírűvé vált Nicolas Schöffer munkái egyenesen a művész párizsi műterméből érkeztek a Műcsarnokba, ahol utoljára látható így együtt az anyag.

A művész özvegye közreműködésével, egyben állami garanciával létrejött tárlat célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „kibernetikus” művész újrafelfedezése. A kiállítás a valamikori műteremben tárolt hatalmas anyagból mutat be válogatást, a legnagyobb hangsúlyt a tárlaton a művészt ismertté tevő kibernetikus és kinetikus szobrai kapják, de emellett bepillantást nyújt az anyag a festőként induló Schöffer korai munkáiba, valamint a meg nem valósult építészeti, olykor város méretű terveiből fennmaradt vázlatokba is.

Schöffer kibernetikus szobrai a maguk korában úttörőnek, esztétikai szempontból hipermodern téri alkotásoknak számítottak. A kibernetikus szobrászat újfajta látásmódot adott a városi tereknek, ahol az alkotások nem csupán megjelennek, hanem a környezetre, pl. az időjárásra, hangra, fényre más-más módon reagálnak. Mai érdekességüket éppen az azóta felgyorsult, digitális-technikai forradalommal való összevetésük adja. Ma ezek a művek azzal szembesítik korunk emberét, hogy milyennek láttuk közel fél évszázaddal ezelőtt a jövőt.
A kiállítás kurátorai Rockenbauer Zoltán és Szegő György.