Jane Austent nem lehet megunni, szépen bizonyítja ezt a tételt, hogy műveinek több tucatnyi klasszikus és tisztelettudó filmes vagy tévés adaptációi mellett alkotásai alapján született már sikeres tinivígjáték (a Spinédzserek az Emma motívumaiból) és zombikomédia is (Büszkeség és balítélet meg a zombik) és persze a Bridget Jones naplója.
Gyakran csak étteremben vagy koncerten keressük az autentikusat, moziélményben nem annyira; és mióta hipermodern háromdimenziós-animációkkal próbálják legális filmfogyasztásra ösztönözni a nézőt - minőségibb képpel-hanggal, hogy csak szélesvásznon legyen élmény -, az ilyesmi gyakran nem is nagyon hatja meg. A Winter’s Bone az érzékeny kivételeknek szól: garantáltan megható mozi.
