A BUPAP (Budapest Aszfalt Projekt) helytörténeti-művészeti túrákat szervez a fővárosban, külön hangsúlyt fektetve a 20. század történelmi-politikai eseményeire. A séták ismert turisztikai célpontokat mutatnak be új szemszögből vagy éppen jelöletlen helyszíneket fedeznek fel, irodalmi szövegeket helyeznek el a városi térben, és művészeti alkotásokat mutatnak be urbánus helyszíneken.

Szellemek a Svábhegyen
Idén karácsonyra a 'Szellemek a Svábhegyen' című túránkat ajánljuk. 

A megújult sárospataki Vörös-torony átadásával zárult le a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóját kísérő, nyolcesztendős megemlékezés- és rendezvénysorozat. A 2011. október 20-án, Sárospatakon tartott záróeseményen részt vett Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára és Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma alapján legnépszerűbb tíz település köre összességében nem változott 2009-hez képest – derül ki a KSH adataiból. Az első három helyen változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A belföldi utazók körében Budapestet Hajdúszoboszló és Sopron követte, Bük és Gyula pedig (ismét) bekerült a legnépszerűbb tíz magyarországi város közé. A Magyarországra látogató külföldiek körében Budapest mellett 2010-ben is a gyógyfürdővel rendelkező, illetve a Balaton közeli települések voltak a legnépszerűbbek: Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló és Balatonfüred, Debrecen pedig bekerült az első tízbe.

A Magyar Turizmus Zrt. reprezentatív felmérése szerint egy év alatt a magyar háztartások 61%-a vett részt többnapos utazáson. A több napra utazók körében 2008-hoz képest nőtt a belföldön is utazók aránya, elérve a 85,6%-ot. Ezek a háztartások legnagyobb arányban a Balatont keresték fel. A belföldi többnapos utazások között az 1–3 éjszakásak domináltak. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda és az apartman a legnépszerűbb. A belföldi utazásokkal kapcsolatos tájékozódásban első helyre került az internet.

A város neve afrikai és holland nyelven is egyet jelent: „a nyugalom városa.” Rustenburg termékeny talaján, ahol a dohány, a citrus félék, a mogyoró és a napraforgó is megterem, 1851-ben alapítottak hivatalosan is várost. Érdekesség, hogy az akkori lakók közül sok volt az indiai származású. A Bhyat család olyannyira köztiszteletnek örvendett, hogy a főutcát Fatima Bhayat tiszteletére nevezték el, aki férjével 1877-ben költözött a városba.