A Magyar Turizmus Zrt. reprezentatív felmérése szerint egy év alatt a magyar háztartások 61%-a vett részt többnapos utazáson. A több napra utazók körében 2008-hoz képest nőtt a belföldön is utazók aránya, elérve a 85,6%-ot. Ezek a háztartások legnagyobb arányban a Balatont keresték fel. A belföldi többnapos utazások között az 1–3 éjszakásak domináltak. A fizetős szálláshelyek közül a szálloda és az apartman a legnépszerűbb. A belföldi utazásokkal kapcsolatos tájékozódásban első helyre került az internet.

A város neve afrikai és holland nyelven is egyet jelent: „a nyugalom városa.” Rustenburg termékeny talaján, ahol a dohány, a citrus félék, a mogyoró és a napraforgó is megterem, 1851-ben alapítottak hivatalosan is várost. Érdekesség, hogy az akkori lakók közül sok volt az indiai származású. A Bhyat család olyannyira köztiszteletnek örvendett, hogy a főutcát Fatima Bhayat tiszteletére nevezték el, aki férjével 1877-ben költözött a városba.

A város hivatalosan 1846-ban született. Azért hivatalosan, mert Bloemfontein ugyan korábban is létezett már, de akkor még „csak” afrikai telepesek lakták. A brit Henry Douglas Warden a brit katonaság előőrse gyanánt alapította a települést, négy kisebb kolónia Cape Colony, Trek Bores, Griqua és Basotho egyesítésével.

Nelspruit városa afrikai nyelven annyit tesz: krokodil. Nevét a Crocodil folyóról kapta, ami mellet fekszik. A várost 1905-ben alapította a Nel család, akik a téli hónapok alatt itt legeltették a marháikat. 2009 októberében Nelspruit-ot hivatalosan is Mbombela-re keresztelte át az afrikai kormány.

A város eredeti neve Pietersburg volt. Nevének jelentésével ellentétben, „Nyugodt város”, igen mozgalmas történelmi hátteret tudhat magáénak. 1886-ban alapították meg a mai város elődjét, melyet Petrus Jacobus Joubert Voortrekker vezető tiszteletére neveztek el.

Port Elizabeth vagy, ahogyan becézni szokták „A szeles város”, „A barátságos város” vagy egyszerűen csak „PE”, Afrika egyik legjelentősebb kikötővárosa, melyet brit telepesek alapítottak az 1820-as években. Érdekesség, hogy a Második búr háborút követően egy lókórházat építettek ide, mert a háború során rengeteg ló és öszvér sebesült meg.