Vasarely művészetének ünnepe – 35 éve Budapesten

Victor Vasarely neve világszerte ismerősen cseng, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő az egyik legismertebb magyar származású képzőművész.

Rendkívül gazdag és sokrétű munkássága számos esetben megelőzte a korát és a jelen művészetének is fontos iránymutatást ad. 1987. május 8-án, azaz 35 évvel ezelőtt nyílt meg Óbudán a Vasarely Múzeum, a névadó teljes életművét átfogó gyűjteményként. A budapesti múzeum megnyitásának évfordulója mellett idén megemlékezhetünk a művész huszonöt évvel ezelőtti, március 15-én Párizsban bekövetkezett haláláról is.

Mindezen évfordulók idén egybeesnek két megnyitóval is: az elmúlt években a múzeumnak adományozott műveket bemutató A tárgy(ak) második élete. Új szerzemények című időszaki kiállítás mellett az újrarendezett állandó tárlat megnyitóját is most tartjuk. 2022 első felében a múzeum számos jubileumi programmal készül. Legközelebb, a ma is legnagyobb műtárgyszámú és a Vasarely-életművet teljeségében bemutató óbudai gyűjtemény megnyitásának pontos évfordulóján, azaz május 8-án, vasárnap a „Nyitott Kapuk” programnap keretében közös alkotásra és kurátori tárlatvezetésre várjuk látogatóinkat.

Victor Vasarely 1981. szeptember 24-én írta alá a műtárgyadományról szóló levelét annet-sur-marne-i otthonában Budapest főváros javára, az óbudai Zichy-kastélyban berendezésre kerülő Vasarely Múzeum létrehozásához. A francia nyelvű iratot és magyar fordítását a párizsi magyar nagykövet továbbította Budapestre. A levél kezdő sorai az alábbiak voltak:

     „Alulírott Victor Vasarely festőművész kijelentem, hogy egy elidegeníthetetlen (forgalom tárgyát nem képező) nagy jelentőségű adományozásra határoztam el magam, szülőhazám Magyarország fővárosa, Budapest javára…”

A műtárgyadományt először a Szépművészeti Múzeumban mutatták be 1982 őszén, majd maga a művész is előadást tartott 1983 tavaszán a jövőbeli Vasarely Múzeum kiállítási koncepciójáról. A gyűjteménynek végleg helyt adó önálló kiállítóhely 1987. május 8-án nyílt meg a Zichy-kastély délkeleti szárnyában, az óbudai Szentlélek téren. A megnyitóünnepélyen személyesen vett részt Victor Vasarely és az ajándékozást vele közösen vállaló felesége, Claire Vásárhelyi is.

Az 1987-ben nyíló első állandó kiállítás szinte a teljes adományt bemutatta. A gyűjtemény a leltárba vételkor összesen 411 tételt tartalmazott. Benne valódi ritkaságok voltak találhatók: a művész korai rajzai és grafikai tervei az 1920-as és 1930-as évekből, korai olajfestmények, papír- és műanyag kollázsok az 1950-es és 1960-as évekből. A Vasarely Múzeum elsőrendű küldetése alapításától kezdve a műtárgyállomány megőrzése és közzététele, emellett az alkotó életművének fő kutatóhelyeként is szolgál mind a mai napig.

A nyitás 35. évfordulójának alkalmából január közepe óta egy frissen újragondolt és átrendezett életmű-kiállítással és egy új időszaki kiállítással készült a múzeum. A tárgyak más(od)ik élete. Új szerzemények című időszaki tárlat a múzeum történetének mind ez ideig páratlan, de igen örvendetes eseményéhez kapcsolódik. A közelmúltban ugyanis egy nagyobb szerzeményezés útján első ízben gyarapodott jelentősen a Victor Vasarely 1982-ben tett adományát őrző intézmény gyűjteménye. A száznál is több alkotást – egymástól függetlenül – a művész egyik gyűjtője, egy volt munkatársa és egy közeli barátja ajánlotta fel a múzeumnak. A mostani kiállítás az értékes tárgyak közül két műtárgycsoportra fókuszál, Robert Zussau és a szintén francia Bruno Fabre adományára. A felajánlott művek között Victor Vasarely alkotásai mellett fia, Jean-Pierre Vasarely (művésznevén Yvaral) képeivel is találkozhat a közönség.

A múzeum fennállásának 35. évfordulója alkalmából tartott, az Óbuda Napja című programhoz is kapcsolódó „Nyitott Kapuk” rendezvényen, május 8-án 10 óra és 13 óra között az új szerzeményeket felfedező interaktív múzeumpedagógiai programra várják minden korosztályból az érdeklődőket, majd 16 órától Vissza a gyökerekhez! címmel kurátori tárlatvezetést tart az újrarendezett állandó kiállításban Pócs Veronika művészettörténész. A tárlatvezetésen Vasarely és Magyarország kapcsolata kerül fókuszba.