Egy tisztességes pápaválasztós film. Majdnem végig. Ugyanis sokan úgy fogják érezni a sztori utolsó csavarja után, hogy mégsem annyira tisztességes ez a film. Ennél konkrétabbat nem lehet mondani anélkül, hogy valamit el ne szpojlerezzünk a történetből.
Április 5. és 14. között ismét felpezsdül a kulturális élet Budapesten, hiszen kezdődik a negyedik Bartók Tavasz.
Tucatnyi helyszínen idén is díjnyertes produkciók, világhírű előadók, magyarországi és ősbemutatók, nem mindennapi együttműködések, valamint a kortárs komolyzenétől a világzenén, a jazzen, a táncművészeten és a képzőművészeten át a könnyűzenéig saját műfajukban kiemelkedő alkotók várják a látogatókat. Magyarként abban a kivételes helyzetben tudhatjuk magunkat, hogy Bartók Béla kulturális öröksége zenei nevelésünk alapját képezi, és talán nem is gondolnánk, hogy a zeneszerző hatása országhatárokon, sőt kontinenseken is átível, hiszen Amerikától Kínáig számos műfaj képviselője tekinti etalonnak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Bartók nélkül a mai kor művészete nem lenne olyan, amilyen, a Bartók Tavasz művészei és produkciói pedig ékes példával szolgálnak a fesztivál névadójának évtizedek alatt mit sem csökkenő kulturális hatására.
A Müpában hallhatja először élőben magyar közönség a Grammy- és Oscar-díjas kínai zeneszerző, Tan Dun monumentális, a nyugat-kínai világörökségi helyszínen, a Mokao-barlangokban eltöltött hosszú meditáció által ihletett Buddha-passióját. A több mint hatvan éve pályán lévő osztrák zongoraművész, Rudolf Buchbinder a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégeként örök kedvence, Beethoven valamennyi zongoraversenyét készül eljátszani két koncerten. Az Énekek éneke című programra a zsidó liturgiában meghatározó kántorművészet olyan kiválóságai érkeznek a Müpába, mint a világszerte ismert Avraham Kirshenbaum, a Bethlen téri zsinagóga főkántora, Zucker Immánuel vagy az amerikai Nissim Saal, míg az ifjabb generációt a müncheni Ohel Jakob zsinagóga főkántora, Chaim Stern, valamint Rudas Dániel és Raáb Gábor képviseli majd. Igazi csemegének ígérkezik a francia zeneszerző és producer, David Chalmin, illetve a The National gitárosa, Bryce Dessner közös projektje, az Electric Fields, amelynek célja, hogy a modern hangszerelési technikákat segítségül hívva varázsolják maivá és időtlenné három kivételes női zeneszerző költeményeit a középkortól a barokkig.
Bartók örökségének nyomába ered a Söndörgő és a Kelemen Kvartett. A közös koncert gerincét adó Bartók-művek mellett a 2024 nyarán megjelenő legújabb Söndörgő-albumból is kap majd egy kis ízelítőt a Zeneakadémia közönsége. Balog József az erdélyi származású zeneszerző, Szabó Csaba zongoradarabjait tűzi műsorra a Budapest Music Centerben, míg a szikrázóan tehetséges Karosi Júlia az észt zongoraművésszel, Kristjan Randaluval és a kanadai trombitással, Ingrid Jensennel közös, saját kompozíciók mellett népdalfeldolgozást és többek közt Bartók-darabok átiratait is tartalmazó Inner Voice című új lemezét mutatja be a Magyar Zene Házában. Szintén a Bartók Tavaszon vendégeskedik Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda, akinek matematikai modellek segítségével vezérelt live setje egy futurisztikus jövőbe repíti majd a nézőket. Az Akváriumban ad először koncertet Magyarországon az angol neopszichedelikus rockzene meghatározó formációja, a Jason Pierce által alapított Spiritualized, akik nélkül a Tame Impalától az MGMT-n át a King Gizzard & The Lizard Wizardig számos zenekar máshogy szólna ma. Közép-Európa egyik legjelentősebb világzenei fesztiválja, a Budapest Ritmo 2024-ben is a főváros szívébe hozza a szcéna legfrissebb előadóit Afrikától a Balti-tengerig, a bantu punktól észt hárfásokon és balkáni rezeseken keresztül a fúziós etnojazzig.
Sűrű lesz a táncrajongók naptára is, hiszen két hazai bemutató mellett egy igazi világklasszis előadás is érkezik a fesztiválra. A világhírű, nagy hagyományokkal rendelkező Les Ballets de Monte-Carlo (lásd fotó Alice Blangero) a Nijinsky-díjas Jean-Christophe Maillot Hamupipőke-koreográfiáját hozza el az Erkel Színház színpadára, a Duna Művészegyüttes bemutatóját a székelykapuk szimbolikus üzenetei inspirálták, míg a FrenÁk Társulat új darabjának két, egymást egyszerre ellenpontozó és kiegészítő része korunk ellentmondásaira reflektál. Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes nagy sikerű, a 2022-es Bartók Tavaszon bemutatott összművészeti produkciója a magyar és arab népzene kapcsolatát állította a fókuszba, ezúttal azonban a Tiszta forrás Bartók török gyűjtéseire és a Bartókon nevelkedett török zeneszerzők műveire támaszkodva, zene és tánc kapcsolatán keresztül készül megismertetni minket a bartóki életmű néhány jellegzetes darabjával.
A fesztivál programjából nem hiányozhat a képzőművészet és az irodalom sem; a Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok – köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László – munkáiból rendez tárlatot, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy kétszáz műalkotásból álló életmű-kiállításának középpontjában pedig a zseniális festő, Anna Margit áll. A német Chet Bakerként is emlegetett trombitás, Till Brönner európai identitást kutató fotósorozatának a Ludwig Múzeum ad otthont, a költészet napját pedig a Müpában ünnepelheti a közönség.
További részletek és információk a Bartók Tavasz programjáról a weboldalon találhatók.