A Múzeumok Éjszakáján a Bazilika800 emlékévben igazi zenei időutazásra hívják a közönséget a Boldogasszony-kápolnában.

A középkori zenétől kezdve, a késő reneszánsz és barokk műveken át, a kortárs darabig, csaknem 700 évet fog át a Pannonhalmi Főapátság orgonahangverseny sorozatának 2024. június 22-i alkalma. A Tabajdi Ádám és Osztrosits Eszter művészházaspár által összeállított különleges repertoár a kápolna 1820-ban épült és 2023-ban teljeskörűen felújított orgonáján és hegedűn szólal meg az ő előadásukban.

„Mindig próbálok úgy műsort összeállítani, hogy az a lehető leginkább magával ragadja a közönséget, ezt pedig próbálom úgy elérni, hogy mindig kerüljön a programba valamilyen atipikus jellemvonás. A pannonhalmi műsor majdnem 700 évet ölel fel, ami önmagában is szédítő mélység. Az egyik mű, a Robertsbridge-kódexből származó estampie – amely egy a 14. századból való tánc” – meséli Tabajdi Ádám (lásd fotó) orgonaművész a legkorábbi, billenytűs hangszerre írt műről. Majd hozzáteszi: Ezzel párhuzamosan csendül fel Franz Danksagmüller osztrák komponista kortárs darabja 2017-ből, amely szintén egy estampie – a művet figyelmesen hallgatva pedig valahol a középkori estampie is ott lebeghetett ennek a kortárs műnek az előképei között.”

A repertoárban szerepel még a 16-17. század fordulójáról egy spanyol és egy németalföldi szerző is. Előbbi Sebastian Aguilera de Heredia, akinek tizennyolc billentyűs műve maradt fenn, és az aragóniai zenei iskola első jelentős alakja volt. Utóbbi pedig Jan Pieterszoon Sweelinck, a németalföldi orgonista hagyomány megteremtője. Sweelinck népszerűsége már életében folyamatosan nőtt annak ellenére, hogy szinte el sem hagyta Amszterdamot. Kortársai „amszterdami Orpheusznak” nevezték.

A műsorból nem hiányozhat a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach sem. A korabeli műfaj szinte mindegyikében alkotott, de a Múzeumok Éjszakáján ezúttal egy hegedűre és csembalóra írt szonátája hangzik el.

Az est főszereplője az 1820-as évekből származó, 2023-ra eredeti állapotába helyreállított orgona. A hangszert Elgász Ferenc orgonaépítő mester kimondottan ide a Boldogasszony-kápolnába készítette. A hangversenyen a kiváló fiatal orgonista, Tabajdi Ádám szólaltatja meg az orgonát. A művész ötévesen kezdte zongoratanulmányait, ehhez tizennégy éves korában kapcsolódott az orgona. 

Érdeklődésében meghatározóak a különböző kultúrák népzenéi és az improvizáció, melyekre állandó inspiráció forrásként tekint művészetében. Repertoárjában az állandó középpontot jelentő Bach mellett fontos szerepet tölt be Liszt és Franck, a 20. századi zene, benne Messiaen, Florentz és Ligeti műveivel. Elkötelezett előadója kortárs zeneműveknek, de szoros kapcsolatot érez régi mesterek munkásságával is, mint Sweelinck, Weckmann vagy Couperin.

A hangversenyen orgona és hegedű lép párbeszédbe egymással. Tabajdi Ádám mellett, felesége Osztrosits Eszter hegedűjátékát élvezheti a közönség. A művésznő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori képzésének doktorvárományosa. Tanulmányait Szombathelyen kezdte, 2010 óta a Zeneakadémia növendéke. 2014-ben Erasmus ösztöndíjjal Németországban tanult. Az Országos Zathureczky hegedűversenyen Különdíjjal, a Dohnányi Ernő Kamarazenei Versenyen Nívódíjjal jutalmazták. 2018-ban elnyerte a Fischer Annie-ösztöndíjat. Kamarazenei fesztiválok állandó fellépője. 2015 óta az Osztrák-magyar Haydn Zenekar és az UMZE tagja. Elhivatott kamarazenész.

A hangversenyre jegyek korlátozott számban kaphatók.