December 3-án veszi kezdetét a Budapest Debut Film Forum (BDFF). A négynapos eseménysorozat célja, hogy az elsőfilmes rendezők és producerek bemutathassák projektjeiket, és tapasztalatokat cserélhessenek az európai, elsősorban a visegrádi régióból érkező kollégáikkal. A BDFF helyszíne a JCC Budapest – Bálint Ház lesz.
A második napon a Heaven Street Seven koncertjével indítottam a SZINezést, majd folytattam egy leheletnyi Anima Sound Systemmel (mivel egy időben volt a HS7-el), majd jött a Vad Fruttik és végül (amit a legjobban vártam) a Kosheen lépett a Nagyszínpadra. Összességében a második nap sem okozott csalódást, de szembetűnő, hogy minél közelebb jön a hétvége annál többen vannak a fesztiválozók.
A Heaven Street Sevent több szempontból is szeretem, részben, mert táncolható, énekelhető, de akár üldögélve is hallgatható. Most ők jártak úgy, mint tegnap a Kowalsky, ők kerültek egy viszonylag korai időpontra, de ők máshogy kezelték a dolgot… Nem panaszkodtak, csak eljátszottak a dalaikat, és bár nem volt óriási tömeg, de mégis hangulatos kis koncertet hoztak össze. Természeten eljátszottak a legnagyobb slágereiket amiknek a viszonylag kisebb számban levő fesztiválozók nagyon örültek, és hangosan énekeltek, táncoltak, csápoltak.
Sajnos nem tudtam végignézni a HS7 koncertet, mert lefedte az Anima Sound System koncertje, amire mindenképp szerettem volna ellátogatni. Nem tudom miért, de eddig még nem voltam Anima koncerten, de most szerettem volna meghallgatni a „tedd a napfényt”, ha már ilyen nagy kánikula van, de vagy nem értem oda rá időben, vagy nem adták elő, de sajnos nem hallottam. Viszont a másik nagy kedvencemet végigtombolhattam, és ez kárpótolt valamelyest. Nyilván kitaláltátok, hogy mi ez… „csinálj sok sok gyermeket”. Lány létemre sajnos nem tudok elmenni a következő kis megjegyzés mellett, ezt nézzétek el nekem. Az énekesnő egy neonszínű tornacipőben volt, ami nagyon jól mutatott a fényekben, én eddig elzárkóztam ettől a neon őrülettől, de most elgondolkodtam egy ilyen beszerzésén.
Innen visszavitt az utam a Nagyszínpadhoz, mivel egy másik kedvencem következett, a Vad Fruttik. Háááát ez valami elképesztő volt, a fiúk nagyon éltek, le-fel ugráltak, zúztak, és az énekes, Likó Marcell hangja pedig hol libabőrt okoz, hol éneklésre buzdít, de mindenképpen óriási figura. Nagyon jó volt, énekeltek dalokat az új lemezükről is, de az ismertebb slágerek is elhangzottak. Ami érdekes volt, hogy ők nem hagyták a végére a legnagyobb slágereket, hanem szépen beosztották őket, az újabb dalokat, pedig közécsúsztatták. Nagyon jól tették, mert így az addigra már hatalmasra duzzadó tömeg végig aktív maradt. Külön köszönet a fiúknak, mivel az én egyik legnagyobb kedvencemet a legvégére hagyták, így egy abszolút pozitív élménnyel zártam. Marcell egyébként egy mókás Star Wars-os pólóban volt, bocs nem tudom levetkőzni a lányos énem.
Azt est zárása számomra Kosheen fellépése volt, amit a legjobban vártam, mert magamtól nem jutottam még el Kosheen koncertre. Kár, mert a hangulat leírhatatlan volt. Egy csomó dal a fiatalabb énemet jutatta eszembe, amikor még a szórakozó helyeken nem múlt este egy Kosheen dal elhangzása nélkül. Az énekesnő egyébként egy bottal jött, de ennek ellenére is végig táncolta az estet, meg is jegyezte, hogy ez majd holnap fog fájni igazán. Őket is visszatapsolta a közönség és még két hatalmas slágerüket elénekelték. „Are you hungry Hungary?”
A SZIN második napján a fent említett zenekarok mellett fellépett még a Csík Zenekar, a Balkán Fanatik, a PASO, a Brains, a Russkaja, a Mantra Porno, a Korai Öröm, a Neo és még sokan mások.
Ne feledjétek, képek a Facebook oldalunkon. Holnap pedig új élményekkel jelentkezem.