Lefogadom, hogy minden korosztály őriz egy-egy emlékezetes pillanatot Steven Spielberg valamelyik filmjéből. Már az első, A bárbaj címűből a visszapillantó tükörben fel-felbukkanó kamion vészjósló képét, vagy a E.T., a földönkívüli ropira hajazó ujjait. Nem is beszélve A cápa nem túl úszóbarát jeleneteiről vagy Indiana Jones sorozatos kalandjairól, ami a mozik mozijával ért fel. A sor hosszú.

Jelen sorok írójának egyik legkülönösebb emléke nem is a film maga volt, hanem az általa kiváltott hatás. A Schindler listájának végén fedeztem fel, hogy a meghatódottság okozta össznépi könnyezésnek, - bizony a férfiakat is beleértve - , vagyok a részese.

Steven Spielberg legújabb Lincoln című amerikai filmje biztosan nem vált ki ilyen heves és nedves érzelmi reakciókat, de most is elgondolkodtat.

A rendező, aki a Ryan közlegény megmentése című opusával újrafogalmazta a háborús tematikát és annak képi világát is, most két rövid, naturális jelenetben eleveníti csak meg az Egyesült Államok történetéből Észak és Dél harcát, és figyelme arra az egy hónapnyi történésre irányul, amikor az Amerikai Egyesült Államok valóban kiérdemelte az „egyesült” jelzőt. A több mint két órás film középpontjában egy kétmondatos alkotmánykiegészítés áll. Nevezetesen a 13. cikkelyé, amely a fekete rabszolgák teljes felszabadításáról, a fehérekkel való egyenjogúsításáról szól. A korszakhatárt jelentő törvény megszavazásához szükséges nyolc voks megszerzéséről, a demokrácia természetrajzáról szól a film.

A téma Barack Obama, színes bőrű amerikai elnök második beiktatásának pillanatában semmit sem vesztett az aktualitásából, annak ellenére sem, hogy a rabszolgakérdés megoldódott akkor, 1865-ben. A fekete kérdés megoldására még ugyan száz évet kellett várni, és még közel ötvenet, hogy az amerikai elnök egy afroamerikai legyen. Ezt a százötven évet sejtette meg Abraham Lincoln. Nem tudta, mert nem próféta volt, hanem ízig-vérig demokrataként azt a hosszú és keserves küzdelmet érezte meg, ami az előítéletek és érdekek között feszül, ha emancipációról, demokratikus jogok gyakorlásáról van szó ember és ember között. Abban viszont biztos volt, hogy ezek az ellentétek egymásnak feszülhessenek, annak a lehetőségét csakis a demokrácia teremtheti meg, aminek alapja a valódi egyenlőség bőrszínre, nemre, iskolázottságra és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül.

©Lincoln
11 év óta óta - CSEPPEK.hu.Lincoln

Lincoln republikánus elnökként vívott csatát a rabszolgatartás intézményéhez ragaszkodó demokratákkal szemben. Nyolc szavazat megszerzésébe akkor is jóformán minden belefért, kivéve a megfélemlítést. Lincoln, akit a legtisztább lelkű politikusként aposztrofáltak, élt is a meggyőzés különféle eszközeivel, mert ideje volt a békének. A történetből nemcsak a történelmi pillanat jelentősége rajzolódik ki a maga korhű valóságában, hanem egy történelmi személyiség megkérdőjelezhetetlen nagysága is.

Daniel Day-Lewis kiemelkedő színészi teljesítménye vitathatatlan a címszerepben. Játéka, gesztusai, testtartása hűen adja vissza a súlyos felelősségét viselő államférfi figuráját. A forgatókönyv nagy hangsúlyt fektetett az amerikai elnök emberi karakterének megrajzolására is. Családi élete tragédiával terhes és egy rendkívül érzékeny idegrendszerrel rendelkező feleséggel, akit Sally Field alakít szintén kimagaslóan. Olyan érzésünk lehet, hogy az alkotók ezzel a filmmel javítani szerettek volna a feleség viselkedésének és a történelmi helyzetben betöltött szerepének megítélésén is. Mary, még ha nehéz társnak is bizonyult, de mindenképpen méltónak Abraham Lincoln történelmi érdeméhez. Tommy Lee Jones karakterének a szövetségi gyűléseken maró gúnyba csomagolt, de rendkívül találó verbális megnyilvánulásainak a töredéke kicsapná a biztosítékot a mai magyar parlamentben. Van még mit tanulni.

Egy gyenge pontja van a filmnek, mégpedig a hossza, és ez összefügg a körülményesen megírt dialógusokkal is. Hömpölyögnek a sokszor nehezen követhető mondatok, és így a helyzetek is néhol bajosan átláthatóak. Sally Field és Tommy Lee Jones méretes jelenete a beiktatási banketten is megérdemelt volna egy „delete”-t.

A forgatókönyvnél jobb az operatőri munka, ami Janusz Kaminskit dicséri. Átélhetővé teszi a múlt ködéből felderengő történelmet. A gyertyák lángjaitól borongó félhomályban Lincoln tisztábban és élesebben látott kortársainál, de sokszor még a mai politikusoknál is. Megérdemli az utókor elismerését és emléke Steven Spielberg szép filmjét.

7/10 pont

Lincoln - színes, feliratos, amerikai-indiai történelmi film, 150 perc, 2012
Korhatár besorolás: megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott.

Rendezte: Steven Spielberg
Szereplők: Daniel Day-Lewis (Abraham Lincoln), Tommy Lee Jones (Thaddeus Stevens), Sally Field (Mary Todd Lincoln),Joseph Gordon-Levitt (Robert Todd Linc