A „panoráma“ szó jelentése a hétköznapi használatban sokrétű, leginkább a „széles perspektíva“ vagy „áttekintés“ értelemben használt/értendő. Ám a hazai média világában a közszolgálati televízió külpolitikai műsorának címeként példa nélküli folytonosság kapcsolódik hozzá, hisz a rendszerváltás előtti években is éppúgy sugározták, mint a legutóbbi időszakban.

A kiállítás kiindulópontját az Ernst Múzeum Nagymező utcai elhelyezkedése és sajátosan strukturált tere képezik. Hogyan érzékeljük az építészeti tereket? Milyen asszociációkat ébreszt bennünk egy kiállítási tér, amikor azt nem műtárgyak tárházaként, hanem önmagában szemléljük? Felfoghatunk-e egy térbeli sétát a moziból ismerős utazási élményként? Hogyan kapcsolódik egymáshoz film és építészet, hogyan képezhető le az építészeti tér tapasztalata a képzőművészeten keresztül?

A bécsi Secession művészegyesület Gustav Klimt nevével fémjelzett korai szakaszának kiemelkedő alkotásaiból láthat kiállítást a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban.

A Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich János Múzeum közös kiállítása a Szolnoki Galériában.

A két fiatal képzőművésztől válogatott festmények elsősorban a realitás és az álom, a kézzelfogható és a képzelt közötti átmenetet jelenítik meg, olykor személyes emlékeinket előidéző, olykor sejtelmesen álomszerű képi világban, ahol különböző technikai bravúrok és különleges színek találkozása által feloldódnak a formákat elhatároló körvonalak is.

Mehmet Tüzüm Kizilcan török keramikusművésznek összes munkájával - melyeket a kerámiaművészet területén tett utazása során készített - az volt a célja, hogy ötvözze azt, amit vizuális memóriája által megszerzett, azzal, amit tanulmányai során elsajátított, és ezeket az élményeket kifejezésre juttassa egy őszinte, békés, nem-kaotikus módon, ahol az előadásmód nem kíván versenyezni a technikával.

A Virág Judit Galéria idén szeptemberben nagyszabású csoportos kiállítást rendez A kép képe címmel. A tárlat célja, hogy az 1950-es évektől bemutassa a magyar festészet mimetikus-figuratív törekvéseinek félmúltját és jelenét a szürnaturalizmustól, a pop-arton át napjaink „technorealizmusáig”.