A Duna-Tisza közén található Kiskunság ma még sokaknak felfedezetlen terep Magyarországon, pedig rengeteg arrafelé a látnivaló.

Szankon a Büszkeségpont és a Helyi Érték Kiállítótér mellett ma már a közelmúltban átadott egyedülálló Kiskun Emlékhely is várja a látogatókat, a közeli Kiskunmajsán pedig élményfürdő és szamárfarm is csalogatja a pihenni vágyó családokat. A Kiskunságban rejlő lehetőségeket az utóbbi évtizedekben kezdték el alaposan kiaknázni, de most már bátran állíthatjuk, hogy napokba telhet végig járni a régió értékeit. A térség rengeteg meglepetéssel és számos kulturális látnivalókkal várja a látogatókat, akik a helyszínen olyan ismeretekre és élményekre tehetnek szert, amire máshol az országban nem adódna lehetőségük.

Az alábbi írásban két helyet említenék meg részletesebben.

Kiskun Emlékhely

Harminchárom kiskun település közös múltjának beteljesítése a küldetése a Szank határában frissen átadott Kiskun Emlékhelynek. Modern eszközökkel mutatják be a kiskun identitást: azt a magyarságba beolvadó népet, amely a térségben megtartott, illetve abban a korban jövőt épített. A látogatóközpont mellett egy ezer folyóméternyi út visz végig a történelmen, ahol megismerkedhetünk a még helyhez nem kötött, de adott esetben már Magyarországon élő kunok életével, és többek közt láthatunk egy Árpád-kori templomot kettős körárokkal és a védművel, valamint lakóházakat is. Az emlékparkot tízéves előkészítést követően avatták fel 2019 nyarán 350 millió forintos vissza nem térítendő uniós forrásból.

„Arra gondoltunk, hogy mivel mi nem vagyunk azzal az identitással felruházva, mint a jászok, mi lenne, ha a kunokra fókuszálnánk, és ha a 33 kiskun település emlékhelyévé válnánk? 2012-ben be is nyújtottunk egy pályázatot, sikertelenül, de nem adtuk fel, ami sikert szült” – fogalmazott Patkós Zsolt polgármester.

Mint fogalmazott, az úton a még helyhez nem kötött, de már adott esetben Magyarországon élő kunok életéről tudhatunk meg mindent, és többek közt láthatjuk az Árpád-kori templomot a kettős körárokkal és a védművel, amivel a mongol támadás ellen védekeztek.

„A történelmi koncepció az volt, hogy a kiskun identitást bemutassuk: azt a magyarságba

olvadó népet, ami nemcsak harcos volt, hanem a térségben megtartott illetve abban a korban jövőt épített” – tette hozzá Patkós Zsolt. A későbbiekben folyamatos régészeti feltárás is zajlik majd az emlékhely területe mellett, ahová táborokat terveznek szervezni a gyerekeknek.

„Olyan korban élünk, amikor minden viszonylagossá válik, ami nem ad olyan stabil alapokat az embereknek, főként nem a gyerekeknek. Azért, hogy kicsit segítsük őket, megírattam a településnek a legendameséjét Szank vezérről, amit aztán egy táncjátékba is átültettünk. Ez egy olyan mű, amit a mai gyerekek élveznek és szeretnek. Nekünk az a dolgunk, hogy büszkévé tegyük őket. Hagyományainkat ismerve olyan gyerekeket szeretnénk felnevelni, akik tudnak majd választani az érték és értéktelen között” – fogalmazott Patkós Zsolt.

„A mai Szank község a tatárjárás után e vidékre érkezett, kunok által alapított Szankszállása falutól örökölte nevét. A település első említését egy 1451. évi oklevélben találjuk, mely irat Szank és környéke múltjának pótolhatatlan forrása. Szank története azonban ennél az időpontnál jelentősen korábbra vezethető vissza. Az idevonatkozó írásos adatok hiánya miatt a falu korai történetét azonban apró mozaikdarabokból lehet csak összerakni. Szank hiteles őstörténetének leírásához legfőképpen a régészet és a nyelvészettudomány eredményei nyújtanak segítséget. Szank magyarul nem értelmezhető, ellenben a kunok által használt kipcsak-török nyelvből magyarázható. …. A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó vagy éppen használati tárgy tanúsítja.” (részlet Dr. Rosta Szabolcs régész: Szank története)

Büszkeségpont

A kiállítási tér az 1956-os eseményekre emlékezik, és az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. A Szank településen életre keltett Büszkeségpont több szeretne lenni, mint egy megsárgult kép a múltból. Bizonyság, hagy az akkor élők áldozata nem volt hiábavaló, az Ő helytállásuk, áldozatuk példamutató és hitet, erőt adó nekünk a XXI. század elején élőknek is. Kétségtelen, hogy a ma embere és különösen fiataljaik egy egészen más közegben élhetnek, mint elődeik, de ahhoz, hogy ezt értékelni is tudjuk, látnunk kell, éreznünk kell, mi volt egykoron, mi volt az, amellyel szembe találták magukat végül is ugyanolyan emberek mint mi és Ők mit tettek, hogyan viselkedtek. Ezen gazdag gyakorlati és szellemi örökség élményével lehetünk
gazdagabbak a Szank településen mindenki előtt nyitva álló Büszkeségpont kiállító termeiben.
A kiállítás több „tematikus” teremből áll, ahol falragaszok, képek, video-kivetítők, hanganyagok, tárgyi eszközök, korabeli fegyverek, sajtóanyagok segítik az elő emlékezést, a forradalom és szabadságharc légkörének, hangulatának, embert próbáló világának minél hűebb megjelenítését. Mementót állit a hétköznap embereiből hőssé vált áldozatoknak.

Hirdetés