Európa újra mozizni megy!” – Tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet, amelyen tavaly 40 ország 700 mozijában több mint 90.000 néző vett részt.
Hazánk egyik legnépszerűbb koncertzenekara, az Üllői Úti Fuck új lemezének felvételeit szakítja félbe, hogy e karácsony előtti estén megünnepelje 22. születésnapját. Lesz itt minden, amit megszokhattunk e kitűnő együttestől: pop, rock, rap, funk, mindez átitatva a frontember, Szántó Gábor összetéveszthetetlen, cinikus iróniájával. Az előzenekar pedig a mindig vidám Népi Papa és a Haverok, kegyetlen punkparódiával.
Az Üllői Úti Fuck, Magyarország egyik legnépszerűbb koncertzenekara immár 22 éves. Az elmúlt évek nem csak a ráncokat sokasították, hanem a koncertek számát, a zenekar szövegvilágára jellemző életuntságot és mélyreható cinizmust is. E hiszonkét év alatt nem vitte túlzásba a lemezkiadást, 1993 óta mindössze két kazettája és „két és fél” lemeze jelent meg.
Sokan nevezik az Üllői Úti Fuckot „az ország legpechesebb zenekarának”, pedig ez a jelző a legkevésbé sem áll. Kitűnő zenészek fordultak meg az együttesben az évek során (többek között Leskovics Gábor is a Pál Utcai Fiúkból), és a lemezhiány ellenére a zenekar jó pár hatalmas slágert adott közönségének, köztük a máig hatásos Esküvőt. Pár éve visszatért a Fákba az első dobos, a Quimbyből is ismert Gerdesits Ferenc, a legutóbbi lemezen Sickratman és Balanyi Szilárd is közreműködött – egyszóval az Üllői Úti Fuck él és virul, a koncertjei pedig éppoly jó hangulatúak, mint régen. Rocktól funkig, groove-októl riffekig terjed a zenekar változatos műfaji spektruma, de feltűnik itt rap, műdal, paródia, és persze mindent áthat Szántó „Faszi” gyilkos iróniája és cinikus humora.
Annál nagyobb az öröm, hogy idén a zenekar, egy basszusgitáros-tagcserét követően újra stúdióba vonult – így a lemezfelvételeket szakítja meg egy születésnapi koncert erejéig. A koncert különlegessége, hogy az állandó tagság mellett ezúttal fellép a lemezeken is hallható fúvóskórus. „Legyen hát az este mindenkié, félreértőké és a bizton állítóké épp úgy, mint a félreértetteké. Szóljon a rock, táncoljunk, vigadjunk, rajtunk nem fog múlni és látszani az idő. Két óra megfeszített figyelem, harsány hangulat, visszafogottan pikáns konferansziék, ez az Üllői úti Fuck” - ezt mondja Szántó Gábor, a zenekar frontembere és lelke, és bizonyosak lehetünk abban, hogy betartja az ígéretét.
©Üllői Úti Fuck
Üllői Úti Fuck
Az előzenekar, a Népi Papa és a Haverok saját bevallása szerint leginkább egy 15 évet késett gimnáziumi zenekarra emlékeztet, és ezt ebben az esetben öndicséretként kell felfognunk. „Posztpunkos zene klarinéttal” - és ha még hozzátesszük a kegyetlen tinihumort, a szégyentelen szintipop-merényleteket, a bájosnak kevéssé nevezhető vokálokat, akkor előttünk áll Budapest egyik legkülönösebb, ugyanakkor mélyen felforgató zenei jelensége. Punk, pop és rock keveredik a Népi Papa színpadi drámájában, és a helyzetet jól jellemzi a zenei újságírókból, indie-zenészekből és hasonló kétes alakokból verbuválódott gárda egyik tagjának (ő az újságíró) nyilatkozata: „nagyon sajnálom, hogy nem tudok zenélni”.





















