Régi hagyomány, hogy a Jurassic Park (World)-filmek történései valamilyen trópusi szigeten játszódnak, ami logikai és dramaturgia szempontból is indokolható. A feltámasztott dinókat mindig emberektől távol, érintetlen természeti környezetben tartják, afféle jól védett szafariparkokban.
Szentendre városa 2010-ben a Magyar Kultúra Napját a város szülötte, a Munkácsy-díjas Balogh László festőművész nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett életmű kiállításával ünnepli. A MűvészetMalomban nyíló kiállítás hozzávetőleg kétszáz festészeti és grafikai művet fog bemutatni.
A megnyitón (január 22. 18 óra) Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész méltatja pályatársa fél évszázados munkásságát, valamint köszöntőt mond Dr. Szűcs Lajos, a Pest megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere és Dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, megyei múzeumigazgató.
Balogh Lászlónak nemcsak szülőhelye, de egész élet- és pályatörténetének is színtere a „festők városa”. A főiskolai évek alatt (1952-1957) Barcsay Jenő és Konecsni György voltak rá a legnagyobb hatással. Saját megfogalmazása szerint Barcsay „szigorú festőlogikája, sallangmentes képépítő példája, páratlan komolysággal felépített monumentális életműve” és a kettőjük között szövődött, „mester és tanítvány” barátsága szolgált számára mértékül.
Konecsni Györgytől a főiskola Alkalmazott Grafikai Tanszékén a tömör, emblematikus fogalmazást sajátította el. Balogh László életművében mind a képgrafika, mind az alkalmazott grafika jelentős helyet vívott ki magának.
Pályája kezdetén tagja lett a Szentendrei Művésztelepnek. Itt került közeli kapcsolatba a szentendrei festészet idősebb generációjának tagjaival.
1956-ban a művésztelep jubiláris csoportos tárlatán ott találjuk őt is a kiállítók között, s ettől kezdve mind a hazai, mind a külföldi kiállítások rendszeres résztvevője. Egyéni kiállításai között - nem tekintve a jelenlegit – a tíz évvel ezelőtt a Vigadó Galériában megrendezett, ugyancsak retrospektív kiállítást tartja maga a művész is a legjelentősebbnek.
Balogh Lászlót, a szentendrei lírai konstruktivizmus egyik meghatározó alakját, a rendíthetetlen lokálpatriótát mind szülővárosa, mind a szakma számos díjjal tüntette ki. Szülővárosától Pro Urbe díjat (1982) és Szentendre Város Díszpolgára (1995) címet kapott. Művészeti tevékenységének elismerését jelzi többek között a Szentendrei Grafikai Műhely két ízben elnyert Nívó-díja (1986, 1989), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994), a Pest Megye Művészetéért-díj (1997), a MAOE Alkotói Nagydíja (2006) és a Munkácsy-díj (2006).