Az INDA Galéria 2006. szeptember 13-án nyitotta meg első kiállítását. Az azóta eltelt öt évben a kortárs galériák léte, munkája egyre fontosabb szerepet játszik a kortárs képzőművészetben, nemcsak a műkereskedelemre, hanem a nonprofit szférára is kihatva. A galériák, s közöttük az INDA, komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy művészeiket bekapcsolják a nemzetközi művészeti élet eseményeibe, megismertessék őket külföldön is.

Néhány éve a műkereskedelem nagy központjai egyre növekvő presztízst szereztek a kortárs művészet eredményeinek bemutatásában, akár technikai, gyakorlati, akár teoretikus, elméleti értelemben. A vásárok mellett zajló beszélgetések, neves szakemberek közötti elméleti viták, tematikus kiállítások mentén tájékozódunk, kerülünk kapcsolatba kurátorokkal, művészekkel; a kortárs művészet nagy fordulatai itt éppúgy felszínre kerülnek, mint a művészeti biennálékon, intézményi konferenciákon. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a galéria és a részt vevő művészek válaszokat kapjanak a művészet globális alakulásával kapcsolatban feltett kérdéseikre. A művészeti élet bonyolult hálózatát meghatározó ismeretek megszerzése – a képzettség mellett – az egyik legfontosabb lépés a művészeti sikerhez, karrierhez. A fiatal művészek életének ma már elengedhetetlen része a nagyvilágban zajló művészeti eseményekben való aktív részvétel, akár egyénileg, akár az ösztöndíjakon, a rezidenciaprogramokon keresztül.

Az urbánus lét alig különbözik egymástól a kulturális hagyományok, eltérő szokások ellenére, a nagyvárosok problémái hasonlóak, a művészeti rendszerek azonos feladatokkal, nehézségekkel találják szemben magukat, mégis a léptékek változnak, ahogy kilépünk Európából. A művészek nem egyforma érzékenységgel fordulnak a világ felé, de az kétségtelen, hogy az idegen kultúrákba való bepillantás, vagy mélyebb megismerése mindenkire hatással van. Ezekre az élményekre fókuszál a kiállítás, amelynek címe, New York, Rio, Tokió szimbolikus és ironikus is – egy a hetvenes években népszerű sláger refrénje, amiben az álomutazások célpontjai szerepelnek, amelyek ma is a világ központjai. A kiállítás témája a mobilitás hatása a művészetre, ami természetesen nem csupán a metropoliszokra vonatkozhat, de talán ez a három város jelképezi legjobban nemcsak a művészet határtalanságát, hanem annak a geográfiai, kulturális, politikai, gazdasági meghatározottságon túli összefüggéseit, amelyek az urbanizációban és a kommunikáció hihetetlen fejlettségében rejlenek.

©Szász Lilla: Purple hearts
13 év óta óta - CSEPPEK.hu.Szász Lilla: Purple hearts

A kiállítás igyekszik megragadni azt a többletet, amit a művészek érzékelnek és közvetítenek azokról a helyekről, amelyek rövidebb-hosszabb ideig lakóhelyükként szolgált, megmutatni azokat a felismeréseket, apró mozzanatokat, helyszíneket, embereket, dolgokat, amelyek kihatással voltak műveikre, vagy amelyeket egyszerűen észrevettek.

A kiállítás különlegessége az a pályázat, amelynek keretében a galéria tulajdonosai díjakat ajánlanak fel, melyeket a galéria eddigi működését figyelemmel kísérő, erre az alkalomra felkért szakmai zsűri ítéli oda. A díjak a megnyitón kerülnek átadásra.
A kiállítás résztvevői a galéria aktív művészei és hazai, illetve külföldi meghívott művészek, akik életében megkerülhetetlen momentum az utazás, a helyváltoztatás, és ez műveikben is megjelenik.

Részt vevő művészek: AKA, Erik Binder, Czene Márta, Csáky Marianne, Kim Corbisier, Csontó Lajos, Ferenczy Zsolt, Fischer Judit, El-Hassan Róza, Jovián György, Keller Diána, Koronczi Endre, Martin Henrik, Misetics Mátyás, Navratil Judit, Pacsika Rudolf, Puklus Péter, Ravasz András, Kamen Stoyanov, Somody Péter, Szabó Ádám, Szász Lilla, Szemző Zsófia, Agnes von Uray