Már minden szempontból agyba-főbe dícsérték Steven Soderbergh új kémthrillerét, aFekete táskát: a film összes kritikai mutatója – a rendezéstől a színészi teljesítményen át a világításig – a maximumon vagy annak közelében áll. Ám egy dolog még kimaradt.

Ha egy újabb könyvadaptáció megjelenése a vásznon efféle eredményhez vezet, akkor az olvasó képzeletében élő ideált kár volna dolby surroundban fölülmúlni. A szingli fejvadász minden alkotója szerint éppen olyan, mint a regényhős Stephanie Plum, azaz sziporkázó, vicces és emberi. De ezek az alkotók nem találkozhattak azzal a magyar szinkronnal, ami az egész Stephanie Plum-jelenséget, és így a filmet is - nem direkt - egészen élvezhetetlen mélységbe taszítja.