Aki filmkritikát vagy filmajánlót ír, az is ember – szubjektív lény. Lehet jó, lehet rossz napja. Én például a Kész Dráma sajtóvetítésére kifejezetten fáradtan és negatív előítélettel érkeztem. Úgy voltam vele: úgysem tudnak olyat mutatni, amin ne aludnék el, vagy amit ne unnák halálra.
Ha egy újabb könyvadaptáció megjelenése a vásznon efféle eredményhez vezet, akkor az olvasó képzeletében élő ideált kár volna dolby surroundban fölülmúlni. A szingli fejvadász minden alkotója szerint éppen olyan, mint a regényhős Stephanie Plum, azaz sziporkázó, vicces és emberi. De ezek az alkotók nem találkozhattak azzal a magyar szinkronnal, ami az egész Stephanie Plum-jelenséget, és így a filmet is - nem direkt - egészen élvezhetetlen mélységbe taszítja.
