Csodák és hétköznapok a Spanyol Filmhéten október 16. és 22. között

Kilenc új spanyol filmalkotást mutat be az Uránia Nemzeti Filmszínház a 2018-as Spanyol Filmhét keretében.

Az elmúlt év legjobb spanyol mozidarabjai között Goya- és Gaudí-díjas alkotásokat, sőt az idei Berlinálén legjobb első filmként díjazott Carla Simón-filmet is levetítik, természetesen valamennyit eredeti nyelven, magyar felirattal.
A többségében mai, kortárs történetek, amelyek földrajzilag a déli partvidéki Almeríától az északi határvidékig, a Pireneusokig fedik le Hispániát, a hétköznapok apró történéseitől a csodás jelenésekig fogják át az emberlét tapasztalatát.

Az idei Spanyol Filmhéten műfajilag a komédiától a thrilleren át a dokumentumfilmig terjed a választék. Vígjátékból kettő is került a válogatásba, és különös módon mindegyik egy csodás átváltozásról szól. A fesztivált nyitó Abracadabrában egy igazi macsó átalakulásának lehetünk szemtanúi egy amatőr hipnotizőr mutatványa nyomán. A fekete komédiát az Európai Filmdíjra is jelölt Pablo Berger jegyzi, akinek humorát a magyar közönség leginkább a kultikus Torremolinos 73 című filmje nyomán ismerheti.

A másik komédia a Torrente-filmek címszereplőjeként nálunk is közismert Santiago Segura rendezése: a Kertelés nélkül hősnője, Paz (akit az Abracadabrában is tündöklő Maribel Verdú alakít) egy ezoterikus kezelés mellékhatásaként lesz kíméletlenül őszinte. Komédia és dráma határmezsgyéjén mozog Manuel Martín Cuenca Az író című filmje, amelynek hőse – elválva nejétől, a sikeres írónőtől – úgy dönt, maga is írásra adja a fejét. Ahhoz azonban, hogy ihletet meríthessen a valóságból, a valóságot kell átalakítania…

A programban szokás szerint személyes hangvételű, hétköznapi történeteket is találunk. Az 1993 nyara – Spanyolország tavalyi Oscar-nevezettje – egy olyan hatéves kislány története, aki szülei halála után rokonaihoz kerül, és ebben az elszigetelt vidéki környezetben kell megbirkóznia az új valósággal. Carla Simón önéletrajzi filmje az idei Berlinálén a legjobb első film díját nyerte, majd hazájában még tucatnyi díjat besöpört.

A színészként ismert Gustavo Salmerón első egészestés rendezése is személyes ihletésű: Sok gyerek, egy majom és egy kastély című, Karlovy Varyban díjazott dokumentumfilmjében extravagáns édesanyja nem mindennapi portréját rajzolja meg, sok érzelemmel és humorral, ami a filmet a spanyol art mozik titkos favoritjává avatta. Családi dráma Lino Escalera Nem tudok búcsút mondani című nagyjátékfilmje, amelynek hősnője halálos beteg édesapjával próbál elmenekülni a halál és saját démonai elől egy utolsó nagy utazás révén.

A spanyol film melodramatikus vonalát ellensúlyozó művek sorát gazdagítja Isabel Coixet visszafogott drámája, a Könyvesbolt a tengerparton című regényadaptáció, amelyben egy elszánt nő küzd az álmáért: a helyiek áskálódásával dacolva könyvesboltot nyit egy angliai kisvárosban. A spanyol film egyik legaktívabb és legsikeresebb kortárs rendezőjeként Coixet gyakran forgat nemzetközi sztárokkal. Az Emily Mortimer és Bill Nighy főszereplésével készült Könyvesbolt a tengerparton a Goya-díjkiosztón megkapta a legjobb filmért, a legjobb rendezésért és a legjobb adaptált forgatókönyvért járó szobrot is.

A hétköznapok világán túlmutat a kantábriai hegyvidéken játszódó Garabandal, csak a Jóisten tudja című történet, amely az 1961-es garabandali jelenésekről szól. 1961. június 18-án négy lánynak a település határában megjelent Szűz Mária és egy világmegváltó csoda eljövetelét jövendölte. E jelenést több is követte, melyekről filmfelvételek is készültek. A most látható játékfilm amatőr szereplőkkel meséli újra a történteket, középpontban a városka plébánosával és csendőr őrmesterével, valamint a tanácstalan városi vezetéssel.

A természetfeletti erők jelentős befolyással voltak a A láthatatlan őr című vadonatúj thriller történetére is, amely szintén Észak-Spanyolországba, egy észak-navarrai kisvárosba vezet bennünket, s amelyben keveredik az ősi baszk mitológia, a kereszténység és a mágia. Salazar felügyelőnő egy rituális gyilkosság nyomába ered, miközben harcba kell szállnia a saját gyermekkorában gyökerező félelmekkel is. A film alapjául szolgáló Dolores Redondo-könyv 2013-ban az év legjobb spanyol regénye lett, azóta magyarul is megjelent, a Navarra-trilógia első köteteként. A rendező, Fernando González Molina neve már szintén ismerősen cseng a Spanyol filmhetek nézői számára, tavaly a Pálmafák a hóban című moziját láthattuk.

A filmhét a Spanyol Nagykövetség, a Budapesti Cervantes Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös rendezésében valósul meg, a Nemzeti Kulturális Alap és a spanyol Kulturális és Sportminisztérium Film- és Audiovizuális Művészeti Intézetének támogatásával.