„Állati jó” évet zár a Budapesti Állatkert

Növekvő látogatószám, rengeteg kisállat, világra szóló szaporítási eredmények.

 „Állati jó” éve volt az Budapesti Állatkertnek, és persze a városligeti intézményt felkereső látogatóknak is. A 2019-es évben a közönség elsőszámú új kedvence a Cápasuli volt, de a Holnemvolt Várat és a Sünispotályt is nagyon megszerette a közönség. Különösen sok kisállat, kölyök és fióka született, közülük a hangyászsün bébi és a vombatkölyök világszenzációnak számít. A látogatószám is nőtt, így a Margitszigeti Vadasparkkal együtt az intézmény összesen 1,3 millió főnek nyújtott természetközeli szabadidős programot.

Sikeres, mondhatni „állati jó” évet zár a Fővárosi Állat- és Növénykert. A városligeti intézmény továbbra is Magyarország legnépszerűbb és leglátogatottabb kulturális-turisztikai látnivalója, amelynek látogatottsága még nőtt is mintegy 30 ezer fővel a megelőző, 2018-as esztendőhöz képest. És ebben még nincs benne a Margitszigeti Vadaskert látogatóinak száma, amely az év során bőven meghaladta a 200 ezer főt. Így az intézmény az egész év során összességében közel 1 millió 300 ezer embernek nyújtott kikapcsolódást, természetközeli szabadidős programot. A közönség egész éves érdeklődését és szeretetét, illetve a kimagasló számú látogatottságot az Állatkert újdonságokkal, sok érdekes kisállattal, új állatokkal, rengeteg látnivalóval és programmal, növekvő színvonalú szolgáltatásokkal igyekezett kiérdemelni és meghálálni.

Új látványosságok

A 2019-es év legfontosabb újdonsága a Cápasuli. A létesítmény ugyan még 2018 utolsó napjaiban nyílt meg, de ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a legtöbb látogató először a most véget érő évben találkozott először ezzel a látványossággal. A Cápasuliban az ifjú cápák a közönség szeme láttára cseperednek. A növekedési bajnok idén az egyik dajkacápa: Bömbi lett. 30 centit nőtt érkezése óta, és ezzel hossza már a két métert is eléri. A hatféle cápa mellet a Cápasuli egymillió liternyi tengervizében rájákat és különféle rajhalakat is megcsodálhatnak a látogatók. Különösen népszerű az a heti öt napon, délután 2 órakor sorra kerülő látványetetés, amelynek során a gondozók könnyűbúvár öltözetben merülnek az állatok közé. Még azt is meg lehet nézni, hogy hogyan tanítják, tréningezik a gondozók a tengeri ragadozókat.

Bár már korábban, a 2018-as év derekán nyílt meg a Holnemvolt Vár, vagyis az Állatkert új játszóparkja, illetve a Sünispotály, a mentett állatokkal kapcsolatos munkát bemutató mentőközpont, a 2019-es év újdonságai kapcsán is érdemes visszautalni ezekre a fejlesztésekre, hiszen ebben az évben kerültek igazán köztudatba ezek a bemutatóhelyek, sőt, mostanra a közönség kifejezetten meg is szerette őket.

Az új látványosságok között érdemes megemlíteni az új fajokat, köztük a Cápasuliba a 2019-es év folyamán érkezett „barlanglakó" fehérfoltú szirtcápákat, vagy épp a szürke szirtcápákat, akik – bármilyen furcsa – magyarországi rokonsággal is rendelkeznek. És persze ott vannak még a kubai krokodilok is: ezt a fajt több évtizednyi szünet után láthatja újra az Állatkert nagyközönsége!

Az egyéves Cápasuliról szóló rövid cikk és kisfilm itt érhető el.

Kisállatok sokasága

A 2019-as évben született vagy kelt kisállatok közül a hangyászsün bébi kikelése volt szakmai szempontból a legnagyobb szenzáció. Nem véletlen a kikelés szó használata, ugyanis a hangyászsünök a tojásrakó emlősök közé tartoznak. Legközelebbi rokonuk a kacsacsőrű emlős, s mindannyiukra jellemző, hogy bár emlősállatok, nem eleven utódokat ellenek, hanem lágy héjú tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünök sikeres állatkerti szaporodása még Ausztráliában – tehát a szóban forgó állatok őshazájában – is különleges szakmai eredménynek számít, Ausztrálián kívül pedig bő száz év alatt is csak néhány alkalommal sikerült. Így aztán nem meglepő, hogy a budapesti hangyászsün szaporulatra az egész állatkerti szakma felfigyelt. Ennek tudható be az is, hogy nemrégiben a Budapesti Állatkert volt a házigazdája egy a hangyászsünök állatkerti tartásával és szaporításával foglalkozó nemzetközi szakmai találkozónak is.

A hangyászsünhöz hasonlóan a vombatok sikeres szaporítása is világra szóló eredménynek számít. Ez a bravúr azonban nem először sikerült Budapesten, hiszen az elmúlt szűk egy évtizedben négy alkalommal is született vombatkölyök. Ezt a számot különösen annak fényében érdemes értékelni, hogy az európai állatkertekben az elmúlt bő száz esztendőben összesen 16 vombatbébi látott napvilágot (és ebben már az elmúlt években itt született négy állat is benne van). A legutóbbi, sorrendben tehát negyedik budapesti kisvombat ugyan még a tavalyi évben született, ám mivel a vombatok az erszényesek közé tartoznak, s így születésük után még hónapokat töltenek anyjuk erszényében, már 2019-et írtunk, mire a Mayának elnevezett jövevény először kinézett az erszényből.

A hangyászsünök és a vombatok mellett természetesen sok más állatnál is volt gyermekáldás. A Bennett-kenguruk és a rókakuzuk esetében persze a helyzet sokban hasonlított a vombatokéhoz, mert a kölykök ezeknél az állatoknál is 2018 végén születtek, ám mire az erszényből előmerészkedtek, és a közönség is megláthatta őket, már 2019 volt, tehát gyakorlatilag ezek az állatok is a most véget érő esztendő újdonságai közé számítanak (sőt, a rókakuzuknál nemrégiben újabb kölyök is született).

Ismét szaporodtak a tatuk közé tartozó matakók: a jövevény a Taco nevet kapta. A veszélyeztetett fajnak számító ázsiai vadkutyáknál pedig három anya összesen 11 kölyköt nevelt a közönség és az állatkerti szakemberek nagy örömére. Gyermekáldás volt az éji majmoknál és a nagy maráknál is, a vízidisznók és a muntyákszarvasok pedig az év során többször is utódoknak adtak életet.

Épp csak elkezdődött a tavasz, amikor már fiókákat nevelő kormoránok sokaságát figyelhette meg a közönség az állatkerti Nagy-tónál. Aztán a flamingóknál keltek ki sorra a fiókák, sőt, még az Ausztráliában őshonos fekete hattyúknál is gyermekáldás volt. Érdemes volt figyelni, hogyan cseperednek hétről hétre, hónapról hónapra a termékeny koronásdaru pár, Mami és Papi idei fiókái, vagy hogy miként óvják a szülők a kis kínai törpefürjeket, illetve a kaliforniai kontyosfürj csibéket.

Természetesen a hüllőknél is sok helyen volt szaporulat. A legnagyobb érdeklődés alighanem a tigrispitonokat kísérte. Mivel az egyik nőstény közvetlenül a betekintő üveg mellett rakta le a tojásokat, és ott is kezdett kotlani rajtuk, a látogatók jól láthatták, amint az állat rendszeresen összerándul, hogy az izommozgással elengedő hőt termeljen a tojások kiköltéséhez, és akinek szerencséje volt, a kiskígyók kikelését is megfigyelhette.

A Holnemvolt Várban látható háziállatoknál sem volt hiány a gyermekáldásban. Így az év során az Állatkert a bárányok és gidák születéséről, a minnesotai törpesertéseknél és a mangalicáknál világra jött kismalacokról, és persze a magyartarka kisbociról is beszámolhatott.

Még az év utolsó heteire is jutott újszülött. A legifjabb lajhár ugyanis december 2-án jött a világra. Az adventi lajhárbébi nevének kiválasztására az Állatkert szavazást hirdetett: végül a Kuglóf név lett a befutó.

- részletes információk a világszenzációnak számító hangyászsün bébiről itt.

- kisfilm és további információk a cseperedő hangyászsün bébiről itt.

- kisfilm és további érdekességek a vombatbébiről itt.

- további információk az adventi lajhárbébiről itt.

- nagy összefoglaló a 2019-es év kisállatairól, rengeteg hivatkozással itt.

Jövés-menés az óriásvidráknál

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014 óta foglalkoznak óriásvidrákkal. Az akkor érkezett három nőstény közül az egyik – Alondra nevű – állat még az év első felében Argentínába utazott, ahol egy visszatelepítési program keretében éppen a vadonbeli körülményekhez szoktatják vissza. Egy másik nőstény, név szerint Cora ugyancsak elutazott, ő azonban a Madridi Állatkertbe került, ahonnan viszont cserébe egy Madidi nevű hím érkezett Budapestre az itt maradt harmadik nőstény, Cumana mellé. Az állatkerti szakemberek célja, hogy sikeresen szaporítsák ezt a veszélyeztetett vízi emlőst. Erre várhatóan jók az esélyek, hiszen Cumana és Madidi találkozása igazi szerelem volt első látásra.

- további információk és kisfilm Alondra utazásáról és a vadonba való visszaszoktatásáról itt.

- további információk és videó az új budapesti óriásvidra párról itt.

A vadállatmentés sikerei

2019-ben több mint kétezer mentett állat kapott új esélyt az Állatkertben zajló mentőmunka keretében. A Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett fajokhoz tartozó, emberi segítségre szoruló állatokkal kapcsolatos mentőmunkát a közönség a saját szemével is láthatja a Sünispotály nevű bemutató mentőközpontban. A mentett állatok nagyobbik része továbbra is madár (itt mentik a legtöbb madarat az országban), de minden korábbit meghaladó számú, több mint háromszáz sün is bekerül idén a mentőhelyre. A cél minden esetben az volt, hogy a sérült, elárvult, vagy legyengült állatokat meggyógyítva, felnevelve és felerősítve vissza lehessen engedni természetes élőhelyükre. Ilyen szabadon engedésre is többször került sor az év során, rendszerint jelentős sajtóérdeklődéstől kísérve.

A vadállatmentés szinte minden eredménye az Állatkert és a nagyközönség közös sikere, hiszen a segítségre szoruló állatok jelentős részét jó szándékú magánszemélyek hozzák be az állatkerti Sünispotályba (más részük a szakmai szervezetekkel, nemzeti parkokkal való együttműködés keretében kerül be).

A mentőmunka hatékonyságát nagyban segítette a két éven át tartó, 2019 őszén lezárult ZOO4NAT projekt. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program részeként megvalósult projekt keretében a Fővárosi Állat- és Növénykert a Kassai Állatkerttel közösen fejleszthette mentő tevékenységét, sőt, 2019 tavaszán még egy nemzetközi vadállatmentő konferenciát is szerveztek a Budapesti Állatkertben.

- év végi összefoglaló kisfilm a 2019-es év mentett állatairól itt.

- további információk és kisfilm a ZOO4NAT projektről itt.

Programok, események

A változatos, Magyarországon a leggazdagabb, de európai összehasonlításban is kiemelkedően sok fajt felvonultató gyűjtemény egész éves bemutatása mellett az Állatkert rengeteg programmal tette még izgalmasabbá a látogatói élményt. Kiemelkedő például a Légy ott! programsorozat, amelynek keretében a főszezon minden napján mintegy száz különböző bemutatóval, látványetetéssel és más érdekességgel várták a látogatókat. Ezek közül különösen az oroszlánfókák, a boorjúfókák és a pingvinek, az elefántok, és persze az óriásvidrák tréningje, illetve látványetetése volt a legnépszerűbb, de nagyon sokan voltak kíváncsiak az Állatok Akcióban című etológiai bemutatókra is.

Sokféle eseményre is sor került, a Mackófesztiváltól kezdve a Föld Fesztiválon át egészen az Állatkertek Éjszakájáig. A legtöbb programot a kisgyermekkel érkező családok igényeihez igazították, de volt például Nyugdíjas Ősz is, programokkal és kedvezményekkel. Természetesen a társadalmi felelősségvállalás jegyében szervezett, és ma már nagy, esetenként több évtizedes hagyományokkal rendelkező eseményeket is sikeresen megtartották. Az ÉFOÉSZ-szel közösen megrendezett 28. Sérült Gyermekek Napján például több mint nyolcezer fogyatékossággal élő gyermek és fiatal vett részt.

Zöld fejlesztések

A 2019-es év eredményei közül az Állatkert kiemelkedően fontosnak tartja az úgynevezett zöld fejlesztések. Ezek egy része – például a PET palackok kitiltása – a hulladékcsökkentés körébe tartozik, de más területeken, például a környezetbarát fűtési megoldások, vagy a víztakarékosság terén is fontos eredmények születtek. Az Állatkert az idei évben csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaihoz, és további eredmények születtek a mobiltelefonok újrahasznosításának népszerűsítésében is.

A mobiltelefonok újrahasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem természetvédelmi kérdés is, hiszen a mobilkészülékek gyártásához szükséges nyersanyagok jelentős részét a gorillák természetes élőhelyén bányásszák. Az Állatkert már több éve igyekszik felhívni a figyelmet a mobiltelefonok újrahasznosításának fontosságára, de e téren idén újabb eredmények is születtek. A Jane Goodall Intézettel együttműködve az Állatkert gyűjtést szervezett iskolai osztályoknak a használaton kívüli mobiltelefonok összegyűjtésére, Mikuláskor pedig kedvezményes akciót is hirdettek: aki eg már nem használt készüléket újrahasznosításra leadott, jelképes áron, 200 forintért látogathatta meg az intézményt. Az akció nagyon sikeres volt, három nap alatt csaknem négyezer darab, másfél mázsányi mobiltelefon gyűlt össze.

- összefoglaló az állatkerti zöld fejlesztésekről itt.

- összefoglaló az Mikulás hétvége mobiltelefon-gyűjtési akciójáról itt.

Az európai élmezőnyben

Az idei év eredményei is megerősítik a Budapesti Állatkertet az európai állatkertek élmezőnyében. Hivatalos ranglista ugyan nem létezik, de Európa-szerte odafigyelnek az úgynevezett Sheridan-listára, amely Európa 110 vezető állatkertjét pontozza és rangsorolja a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján. A listára felkerült négy magyarországi állatkert közül a budapesti kapta a legmagasabb pontszámot, amellyel európai összehasonlításban is az élmezőnybe tartozik.

- a Sheridan-listáról további információk itt olvashatók itt.

A Fővárosi Állat- és Növénykert ezzel az évzáró kisfilmmel kíván boldog, szerencsés és eredményekben gazdag új évet!

Hirdetés