A kárpátaljai magyar könyvtárosok és a háború.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) fenntartásában működő Könyvtári Intézet (KI) és Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) munkatársai folyamatosan tartják a kapcsolatot az ukrajnai, illetve a kárpátaljai könyvtárak munkatársaival. Fontosnak érezzük megosztani a magyar társadalommal azokat az információkat, amelyek az ukrán és kárpátaljai magyar könyvtárosok jelenlegi szerepvállalását mutatják be. Március 17-én lezárt első helyzetjelentésünk, amelyet hétről hétre frissíteni kívánunk, a KI honlapján olvasható.

A rendelkezésünkre álló információk alapján több ukrajnai városban romboltak le könyvtárakat; városi, egyetemi fenntartásúakat is. A még működő intézmények próbálják biztonságba helyezni gyűjteményeiket, fenntartani szolgáltatásaikat azoknak, akiknek erre szükségük van, és részt vesznek a dezinformáció elleni harcban is. A szellemi, lelki táplálék megteremtése mellett óvóhelyként, menekültszállásként, konyhaként üzemelnek; a továbbindulókat információkkal segítik. Több könyvtár ad praktikus tanácsokat a lakosságnak arról, hogyan kell elsősegélyt nyújtani, mit kell tenni légiriadó esetén, hol találhatók óvóhelyek, hogyan kell a gyerekek figyelmét elterelni a háború borzalmairól. Sok intézmény tovább erősíti a pandémia idején elindított digitális szolgáltatásait, emellett virtuális kiállításokat készítenek és mutatnak be háborús témájú vagy lelki segítséget nyújtó dokumentumokból. Van, ahol ingyenes számítógép-használati lehetőséget nyújtanak elsősorban a háború sújtotta részekből elmenekült diákok részére online oktatás céljából. A nagyobb könyvkiadók szabadon vagy szimbolikus összegért hozzáférhetővé tették az elektronikus és hangoskönyveiket, ezzel is támogatva az olvasókat.

Kárpátalján működnek a közintézmények, dolgoznak a könyvtárosok, de szorongva figyelik a híreket, és készülnek az elképzelhetetlenre. A könyvtárak naponta fogadnak menekülteket a háborús övezetből, gyűjtik az adományokat, segítenek szétosztásukban – nemcsak a menekülteknek, de a falvakban élő rászorulóknak is, mivel az élelmiszerek ára duplájára emelkedett. Társadalmi munkában közösség- és rendezvényszervezői feladatokat is ellátnak; száraztésztát készítenek a könyvtárban a falubeliekkel, amelyet aztán intézményekbe vagy menekültszállásokra juttatnak el. Gyerekek számára, kitelepülve gyermekotthonokba, kollégiumokba is, filmklubot, mesedélutánt, kézműves és hagyományőrző foglalkozásokat tartanak.

Varga Éva, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a KI kérdésére beszámolt arról, hogy a bombázások elől sok kisgyerekes család érkezett a városba. A könyvtárosok részt vesznek mindenben, amivel könnyíteni tudnak a helyzeten: önkéntes feladatokat látnak el, tolmácsolnak, segélyeket csomagolnak, a határon túli menekültszállásokon lévő gyerekek részére ukrán nyelvű könyveket és kifestőket gyűjtenek – miközben maguk is próbálnak megélni minimálbér-közeli fizetésükből, amely napról napra kevesebbet ér.

Az összefogás az anyagi problémák ellenére is magától értetődő; a kialakult helyzetben nincsenek, nem is lehetnek kérdések – csak válaszok, megoldások vannak. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet pontokba szedve gyors és praktikus körképet adott a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeiről és az igénybevétel módjairól. A KI információja szerint a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány is megkereste partnerintézményeit, akiknek ellátási gondjaik egyelőre nincsenek; az iskolákat menedékhellyé, a pincéket óvóhellyé alakítják. Több nemzetközi könyvtárosszervezet kifejezte szolidaritását és támogatását; az ukrán könyvtárosok sok támogatást és segítséget kapnak külföldi kollégáktól és más ágazatoktól egyaránt.

(a mellékelt fotó - Segélycsomagok összeállítása a tiszaujlaki könyvtárba)