2018. november 19. - hétfő

Megnyílt a Holnemvolt Vár, az Állatkert új játszóparkja

Kinyomtatom...
A Holnemvolt Vár-ban

Mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága várja a közönséget.

Péntektől látogathatja a nagyközönség az Állatkert új játszóparkját, a Holnemvolt Várat. A másfél hektáros komplexumot kifejezetten a kisgyermekekkel érkező családok igényei szerint hozták létre. A Holnemvolt Várnak külön kapuja van az Állatkerti körúton, a műemlék körhinta mellett, de az Állatkert klasszikus területe felől is át lehet menni az új játszóparkba.

Csütörtökön tartották az Állatkert új játszóparkja, a Holnemvolt Vár hivatalos megnyitóját, péntektől pedig már a nagyközönség is birtokba veheti az új komplexumot. A másfél hektáros Holnemvolt Várban mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága várja a nagyközönséget, közülük is elsősorban a kisgyermekkel ékező családokat.

A hivatalos megnyitón Tarlós István, Budapest Főváros főpolgármestere, Magyarország Kormánya nevében pedig Gulyás Gergely miniszterjelölt adta át az új létesítményt, és avatóbeszédet mondott Csukás István, Kossuth-díjas költő, író, a Nemzet Művésze is, akinek jelentős szerepe volt a Holnemvolt Vár, különösen az annak közepén álló játszóház, a Hetedhét Palota koncepciójának kidolgozásában.

Az új fejlesztések első „terméke”
A Fővárosi Állat- és Növénykert területe 2014 eleje óta mintegy 8 hektárnyi új területtel gyarapodott. Ez különleges lehetőség az intézmény számára, hiszen az 1866-ban megnyílt kert története során ezt megelőzően mindig csak csökkent, de sosem gyarapodott a rendelkezésre álló terület. A még 1864-ben eredetileg kijelölt 18 hektár 1956-ra – több lépésben – 10,8 hektárra zsugorodott, majd ezek után még több mint ötven évig változatlan maradt. Az elmúlt években megvalósult területgyarapodás részben a megszűnt Vidámpark egykori, 6,5 hektáros területének átvételéből, részben további kisebb területekből (az ISZKI Országos Toxikológiai Intézet korábbi telke, a funkcióját vesztett Varannó utca stb.) adódik.
Mivel a 8 hektárnyi új terület korábban nem állatkerti, hanem egészen más (Vidámpark, Toxikológiai Intézet, tojáspor üzem stb.) funkciókat látott el (pontosabban a volt vidámparki területből csaknem 2 hektár a múltban egyszer már része volt az Állatkertnek, de 1907 óta nem voltak rajta állatkerti létesítmények), ezért mind a 8 hektárt érintik azok a munkálatok, amelynek során a korábbi funkció helyett állat- és növénykertté alakítják át. Sőt, a fejlesztési területhez tartozik a 8 hektáron felül az Állatkert korábbi gazdasági udvara is. A gazdasági udvar helyét 1907-ben az Állatkert akkori területének végében, félreeső zónában jelölték ki. Most azonban ez az övezet épp az Állatkert klasszikus és új területei közé ékelődött. Ezért az Állatkert a volt vidámparki terület hátsó, a vasút felé eső részébe, egy új kiszolgáló zónába költöztette át az üzemellátási funkciókat, a korábbi gazdasági udvart pedig olyan módon alakította át, hogy az – a Holnemvolt Vár részeként – megnyitható legyen a nagyközönség előtt.

A fejlesztési területen a Fővárosi Állat- és Növénykert négy fő fejlesztési programot valósít meg:
- a Holnemvolt Várat,
- a Pannon Parkot (ennek központi építménye lesz az ún. biodóm),
- a Hermina Garázst,
- illetve az új kiszolgáló zónát.
A fentiek közül az új kiszolgáló zóna – amelynek elkészülte feltétele volt a Holnemvolt Vár kialakításának is – 2017. június 22-én került átadásra, de mivel ez a fejlesztés nem annyira a bemutatással, hanem inkább az Állatkert üzemeltetésének kulisszák mögötti munkáival függ össze, lényegében a most megnyíló Holnemvolt Vár az első olyan „terméke” az új területeken megvalósuló fejlesztéseknek, amelyet már a közönség is érzékelhet.

Holnemvolt Vár másfél hektáron
A mintegy másfél hektáros Holnemvolt Vár tehát részben az egykori Vidámparktól örökölt terület egy darabján, részben azon a területen jött létre, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de mivel a gazdasági udvarnak adott helyet, a közönség ezt a területet korábban nem használhatta. Az Állatkert ebben az övezetben kifejezetten a kisgyermekes, 3 és 10 év közötti életkorú gyermekekkel érkező családok igényeihez igazodó állatkerti játszóparkot kívánt létrehozni. Az intézmény elképzelései szerencsére találkoztak a fenntartó Fővárosi Önkormányzat, valamint Magyarország Kormányának szándékaival. A Holnemvolt Vár megvalósítására az Állatkert 2,1 milliárd forintos támogatást kapott, amelyből 1,6 milliárd volt a fővárosi, 500 millió forint pedig a központi költségvetésből származó forrás. Ezenfelül további mintegy negyedmilliárd forintot az Állatkert saját forrásból biztosított.
Mesés állatok
A Holnemvolt Vár területén bemutatott állatok nagy része háziállat, vagy ház körüli állat, illetve olyan állat, amely a mesékből is ismerős lehet. A Szőrmókosban az alpakákkal, a Karavánszerájnál a kétpúpú tevékkel, a Várkertben kialakított Majorságban különféle háziállatokkal, köztük magyar tarka marhákkal, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel ismerkedhet a nagyközönség. A szomszédos Patakatlanban többek között barátságos dámszarvasok laknak, de itt kapott helyet az új állatsimogató is. A tengerimalacok számára pedig valóságos kis város épült, amelynek remekbe szabott házikóit Mónus Béla készítette.
Végre hely és lehetőség van az Állatkert lovas hagyományainak felelevenítésére is. Tudnivaló ugyanis, hogy a városligeti intézményben már a két világháború között is lovagló és hajtóiskola működött Horváth Zdenko nyugállományú méneskari ezredes vezetésével, az 1970-es és 1980-as években pedig gyermekek százai ismerkedhettek a lovaglással és a lovas élettel a Szidnainé dr. Csete Ágnes kezdeményezésére életre hívott Állatkerti Kísérleti Gyermeklovardában. Az elmúlt években – épp a kert területének szűkössége miatt – nem sok lehetőség volt a lovas hagyományok feltámasztására, ápolására. Most viszont a Holnemvolt Vár részeként megnyílik a Nyíhangár fedett lovardája a hozzá kapcsolódó istállóval és szabadtéri karámokkal.
Állatos mesék
A Holnemvolt Vár közepén található a Hetedhét Palota: egy olyan négyszintes, 2700 négyzetméteres oktató- és játszóház, melynek játékai és élményei ismerős állatmesék (Vuk, Mekk Elek, a Nagy Hohoho horgász, Pom Pom meséi, Süsü, a sárkány, Doktor Bubó) köré szerveződnek, sőt, Csukás István kifejezetten a Hetedhét Palotához egy teljesen új mesét is írt Brekk berek címmel. A játékok mellett a Hetedhét Palotában az adott mesékhez kapcsolódó állatok is láthatók, az egyes fajokat bemutató ismertető táblák szövegét is Csukás István szedte rímbe. A Hetedhét Palotához kapcsolódik a Frakk terem, amely az ismert mesén keresztül ismerteti meg a gyermekeket a felelős állattartással.
A Hetedhét Palotával szemközt, a Várkerben található a Szép Miklós játszótér. A Kő Boldizsár által alkotott játékok egy klasszikus tündérmese, Szép Miklós és Tündér Ilona történetének epizódjait elevenítik meg.
Élmények sokasága
A Holnemvolt Vár térségében látható sokféle állat, és a sok-sok játék mellett további élmények sokasága várja a családokat. A Macskaköves udvarban működő kézműves műhelyekben a gyerekek kipróbálhatják ügyességüket. A forgó hordó az egyensúlyérzék mókás próbája, de lehet kisvonatra ülni, vagy felülni a Vursli zóna játékaira is.
Az Állatkert különleges figyelmet fordított a régi vurstli világának és hagyományainak felelevenítésére. Mint ismeretes, a vurstli nem intézmény volt, hanem az a hely, amelyet a hatóságok a mutatványos vállalkozók számára a Városligetben kijelöltek. A vurstli pontos helye a liget története során többször is változott, negyedik – és egyben utolsó – helyszínét 1907-ben az Állatkert telkének végében jelölték ki. Később, a második világháború után a játéküzemeket államosították, és a Hermina út túloldalán működött Angolparkkal egybenyitva ezen a területen hozták létre a Vidámparkot, amely 1950-ben nyílt meg. Amikor ez megtörtént, a régi vurstli világa hosszú időre eltűnt: ezt a világot eleveníti most fel az Állatkert a Holnemvolt Vár Vurstli zónájában.
Mindenekelőtt rendbe hozták a régi körhintát, amelyet Schäftner Károly körhintás vállalkozó még 1908-ban építtetett (de valószínűleg már csak az 1909-es szezonban kezdték el használni). A patinás játéküzemhez utoljára két évtizede nyúltak hozzá, most viszont kívül és belül is mutatósan felújították, sőt még a hajtásrendszerét is korszerűsítették. A műemlék körhinta szomszédságában pedig további kisebb játékokat, körhintákat is felállítottak. Ismét lehet használni a „mechánikus céllövöldét”, amelynek hátfali elemei, mozgó figurái részben még Pöltl Károly száz évvel ezelőtti céllövöldéjéből maradtak ránk. Ezeket a figurákat az egykori Vidámpark működésének utolsó éveiben, évtizedeiben már egyáltalán nem használták, az Állatkert munkatársai a terület átvételekor egy raktában találtak rájuk. Azóta a figurákat felújították, és most már újra használhatók.
A régi időket idézi a kisvonat is. Az egykori Angolparkban ugyanis egy kisvonat is működött. A játékot a Vidámpark is megörökölte, de az 1970-es évek elején teljesen felszámolták. A Holnemvolt Várban viszont újra lehet kisvonatra ülni.
A régi vurstli világa felidézésének szándéka a Holnemvolt Vár Állatkerti körút felé eső részének megjelenésében is tetten érhető. Az állatkerti játszópark utca felőli kapuja ugyanis megszólalásig hasonlít a régi vurstli legendás alakjának számító gyorsfényképész, Helfgott Sámuel egykori híres műtermének rég eltűnt homlokzatára. A Nyíhangár, vagyis a fedett lovarda utcai homlokzata pedig Reymetter Árpád egykor a vurstli egykori főutcáján állt lovardájának megjelenését idézi fel. A Nyíhangár oldalfala is érdekes: az egykori angolparki varieté épület ablaksora jelenik meg rajta.
Növénykert is!
A Holnemvolt Vár területén a korábbi funkciókhoz (gazdasági udvar, Vidámpark) csekély mértékű parkosítása kapcsolódott. Az újonnan átadott állatkerti játszóparkban azonban az egykori kopár betonmezők helyén kellemes park és árnyat adó fák sokasága található. A volt vidámparki terület belsejéből csaknem két tucat koros fa került ide átültetésre, köztük a Döbröginek becézett platán, amely alighanem a legnagyobb fa, amit Magyarországon valaha is átültettek. Az Állatkert korábban az átültetés 2016-ban megkezdett előkészítő munkálatairól, valamint a 2017-ben lezajlott tulajdonképpeni átültetésről is beszámolt, sőt, a műveletről videó is látható az Állatkert Youtube-csatornáján. Az átültetett faóriás földlabdával együtt összesen 107 tonnát nyomott. Döbrögi – a többi fával együtt – azóta is nagyszerűen érzi magát, lombkoronájával most az új játszótérre vet kellemesen hűs árnyékot.

Ünnepi hosszú hétvége szombattól hétfőig
A csütörtökön megtartott hivatalos megnyitó után a nagyközönség péntek reggeltől veheti birtokba a vadonatúj Holnemvolt Várat. Az állatkerti játszópark az Állatkerti körút felől, az utcáról is megközelíthető, a Fővárosi Nagycirkusz és a régi körhinta épülete közötti kapun át, de az Állatkert klasszikus területe felől is át lehet jönni.
A Holnemvolt Vár nyitva tartása egy kissé eltér az Állatkert hagyományos részétől, ugyanis fél órával később, 9:30-kor nyit, viszont tovább is van nyitva, hétköznaponként 19, péntektől vasárnapig pedig 20 óráig látogatható az augusztus végéig tartó főszezonban. A Macskaköves udvar kézműves programjai 10-től 18 óráig várják az érdeklődőket. Az Állatkerti belépőjegyek, illetve bérletek a Holnemvolt Vár területére is érvényesek, de lehet csak a Holnemvolt Vár területére érvényes jegyet is váltani, ami 1000 forintba kerül.
A Holnemvolt Vár megnyitása utáni első hétvégén, ami pünkösd miatt három napon át tartó hosszú hétvége, a megnyitás alkalmából további plusz programokkal várja a látogatókat az Állatkert új játszóparkja.

Az elkövetkező hónapokban is érdemes figyelni
A Holnemvolt Vár újabb és újabb látványosságaira az elkövetkező hónapokban is érdemes lesz figyelni. Az állatkerti játszópark része lesz ugyanis a Sünispotály, amely néhány hónap múlva fog megnyílni, és amely az Állatkertben zajló mentőmunka új központja lesz. Mint ismeretes, az Állatkert – természetvédelmi tevékenységének részeként – állatok mentésével is foglalkozik. Olyan Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajokhoz tartozó egyedekről van szó, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Mérgezett sasok, törött szárnyú gólyák, elárvult mókusok és sérült sünök is szép számmal akadnak a mentett állatok között. A Sünispotályban a közönség bepillantást nyerhet ennek a mentőmunkának a kulisszatitkaiba is.
Még az idei évben elkészül a Cápasuli is, amely valójában egy most még folyamatban lévő, néhány év múlva elkészülő fejlesztés, a Pannon Park előrehozott eleme. A leendő Pannon Park központi építményéhez, az ún. biodómhoz ugyanis egy tengeri akvárium is fog tartozni, ahol a közönség különféle cápákat is láthat majd. Ehhez azonban egy „cápaneveldére” is szükség van. A fejlesztésnek ez az eleme a többihez képest jóval korábban, még ebben az évben elkészül, és a Holnemvolt Vár részeként meg is nyílik majd a nagyközönség előtt.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

A-TEAM fotó a tavalyi gálán készült

Angyalok szárnyalása címmel november 19-én 19 órától jótékonysági est a Jókai Színházban.

Advent Budapest

Az Advent Budapest kulturális téli fesztivál programsorozata november 23-án veszi kezdetét és december 23-ig tart, a vásár azonban egészen az év végéig, december 28-ig várja a látogatókat.

Anabel Montesinos és Marco Tamayo (foto Valuska Gábor)

Gálakoncerttel ért véget november 11-én a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál.