Szintetizátor, lábdob, aprópénz, nyomorszag. Kopogós cipőben anya és fia menekül a városi délután boldogtalanabb mozzanatai elől.
Ám ez a kapucnis, kíváncsi kisgyerek erőlködik, hogy édesanyja sürgető lépteit és szavait állva a koszos utcán maradhasson, és megértsen valamit. A fekete köpenyes, összegubódzott, púpos hátú öreg néninek ránctalan, eres férfikeze van, olyan fiatalos! Hajlékony, életerős srác. Jól tűri a monotonitást, magas az ingerküszöbe. Villámgyors mozdulatokkal bújtatja vissza arcát az óriási, fekete kendőbe; ne lássa senki. De főleg ő ne lásson. Felismeréseket, igazi rácsodálkozást, egy őszinte gyerek gyanakvó, kétségbeesett szemeit: senki sem az, akinek mutatja magát?

2010. május 28-án ünnepeltük Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóját.
Ajánlataim: Olvasd el egy novelláját, egy könyvét! ...

A műemléki világnapot – április 18-át - az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte.

Ősszel történt, hogy sokat olvasó kamasz fiam véleményt mondott a könyveinkről:
- Annyira nagyra vagy vele – mutatott a könyves-szekrényünkre – de nincs benne semmi jó könyv!

 „Gyalogolni jó!” – írta, mondta Móricz. Fordítom át az író szavait „Olvasni jó”-ra, bár biztosan rengeteg nagy ember szebben, jobban, frappánsabban már megállapította ezt. Olvasni jó – szeretnék még jó sokat olvasni, jó olvasást kívánni Mindenkinek!

Szent András napjától számítjuk az adventet, de hát ki volt ő, mit tudunk róla?

A Kutya most múlt két éves. 6-7 hetes korában került hozzánk. Került? Ő volt a két évvel ezelőtti karácsonynak a fő ajándéka.