2018. szeptember 20. - csütörtök

6. És eljő a 9. nap

Bepakoltunk a papírdobozokba, útra készen ülünk. Nézzük a szállodai szobát. Majd eltelik pár hét, amikor azt mondja nekünk valaki, hogy „most vagyok kint kb. 30-szor Indiában. Én is többször megszálltam ezen a környéken. A Pahar Ganj (avagy Paharganj)-on vannak olyan középáras szállodák, amelyek az európai, amerikai igényeket ismerik.”

De most még ott tartunk, hogy nem értjük a dolgokat. Ez a rész tele van szállodákkal. Este látjuk a többé-kevésbe világító fényeket: Hotel Royal Inn, Royal Plaza, Dreamland Deluxe – elnevezésekben nincs hiány. A külső falakon a légkondicionálók dobozai valami elképzelhetetlen összevisszaságban. Az porták üvegajtajánál nem ritka, hogy beöltözött személyzet áll, taxiból, ótóból szállnak ki a vendégek, rakják ki a kisebb-nagyobb bőröndöket. Éttermek hívogatnak, vegetáriánus és nem vega ételeket kínálnak. Szemmel láthatóan nagy élet van itt és szemmel láthatóan senkit se zavar, hogy kilépve a szálloda ajtaján nézni kell, hová lép az ember. Vannak európai vendégek is. A portán találkoztunk egy holland párral, akik nászúton vannak Indiában.
- Pont ilyenre számítottunk – mondják. Hatalmas hátizsákkal állnak a portán, mennek tovább.

Most ülünk, várakozunk,  nevetgélünk az ablakos szobán, amit kértünk és kaptunk. Pont a bejárati ajtóval szembeni falon sötétítő függönnyel takarva ott az ablak. Persze, rögtön kinéztünk rajta, ahogy megérkeztünk.
- Kár volt – mondja a férjem – egy kis idegességet megspórolhattam volna vele.
Az ablakunk nem a porta oldali, hanem egy másik sikátorra néz. A szemközti ház alacsonyabb, éppen a lapos tetővel vagyunk egy szintben. Meleg van, éjszaka a tetőn emberek alszanak. Hát, ehhez nem vagyunk hozzászokva …

Mint ahogy kár volt elolvasni a szobaajtóra kiragasztott figyelmeztetést is: a szobában hagyott holmikért nem vállalunk felelősséget! Ennek egyik olvasata: bezárom az ajtót, leadom a kulcsot a portán – aztán lesz, ami lesz. És voltak takarítani (takarítgatni), szóltak a portán - igaz, utólag, de így legalább megértettem, miért van bekapcsolva a tv, pedig mi hozzá sem nyúltunk.
Igen, magunk is érezzük, hogy a szálloda próbál alkalmazkodni a külföldiek igényeihez: víz, angol WC a fürdőszobában - hatalmas tv, légkondicionáló, ventillátor a szobában, WiFi – csak a színvonal a furcsa, meg a környék.

Várunk. Tudtunk lakást bérelni, értünk és a csomagjainkért jönnek. Jönnek, De hol vannak?

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Második naptól kezdve, amikor útnak indulunk, most már én megyek elöl. Ha a férjem van elöl, nem lát engem.  A 4-5. napon estefelé, hazafelé jövet pár méter volt a szálloda bejáratáig, amikor két serdülő fiú a férjem előtt egymásnak esett, hogy elvonják a figyelmét. Szerencsére, résen volt és  a harmadik srác nem tudta levenni a hátizsákot férjem válláról. Ettől eltekintve nem volt problémánk a hátizsákokkal, emberekkel.

illusztráció

Tudtad, hogy az összes földrész közül Európában található a legtöbb állóvíz?

Utcajelző tábla, Delhi, 2018. augusztus

Szóval kiléptünk a szállodánk beléptető kapujából az utcára – nem viccelek, igazi beléptető kapu, mint a reptéren. Még csipog is. Csak azt nem tudom, kinek? Hisz senki se figyel rá. A hátizsákunkban ott van egy palack frissen vásárolt víz.