Miért alureprezentáltak a nők az e-sportban?

Az e-sportban, a sport leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő szakágában a legnagyobb versenyek, világbajnokságok szabályai egyáltalán nem szeparálják a nemeket.

Ennek ellenére a mai napig erősen férfiak által domináltnak mondható: az e-sportban kiosztott pénznyereményeket összesítő esportsearning listáján a top 300 versenyző között egyetlen nőt sem találunk. Mi szab gátat a női e-sportolók felzárkózásának? Ennek járt utána a K&H, amely iparágon kívüli szereplőként Magyarországon elsők között lépett be az e-sport támogatói közé.

Az életben kevés olyan területet találunk, ahol ennyire ne számítana, hogy a valóságban az ember 45 vagy 150 kiló, magas vagy alacsony, nő vagy férfi, mint az e-sportban, ha képes bizonyítani. A legnagyobb versenyek, világbajnokságok szabályai sem szeparálják a nemeket, mégsem találunk a top 300 között női nevet, legalábbis  az e-sportban kiosztott pénznyereményeket összesítő listája szerint.

Nem látunk sokkal több hölgy versenyzőt feltüntetve akkor sem, ha általánosan keresgélünk a gamerek között, azonban örömteli, hogy az elsőként jegyzett profi játékos épp egy magyar lány, Takács Kornélia, aki még az ezredfordulón került a legjobbak közé, vagyis amikor az e-sportra, mint bevett kifejezésre még egy bő másfél évtizedet várni kellett. Az utóbbi időben is legalább 2019-ig kell visszanyúlnunk egy példáért a női e-sportoló sikertörténetben, mikor a Shanghai Dragons Overwatch csapat leigazolta a koreai Szejon “Geguri” Kim-et, aki az egyik legfiatalabb játékos volt a koreai bajnokságban, és az első nő, akit koreai profiként jegyeztek.

Mi adja a nők alulreprezentáltságát, ha egyébként a virtuális térben eltűnnek a fizikai korlátoltságok és elvileg egyenlő esélyekkel indulhat mindenki? Mi szab gátat a felzárkózásban? Ennek okairól megoszlanak a vélemények, bár tudományos kutatás egyelőre nem készült a témában. Gyakori érv a profi e-sportban az életkor érzékeny kérdése: nagyjából a kamaszkor végére esik az a periódus, amikor tetemes mennyiségű játékórát kell felhalmozni egy sikeres karrier beindításához. Ebben a korban a nemek közötti kommunikáció is problémás tud lenni, ráadásul a versenyhelyzet okozta nyomás még hatványozza is ezt a szakadékot, így a fiúk egész egyszerűen nem képesek integrálni lányokat a csapataikba, ezért a lányok inkább maguk között kénytelenek összeállni. A fiúk által tanúsított, jobb esetben is finoman lekezelő, rosszabb esetben ellenséges hozzáállás a másik gyakran felhozott érv: egyszerűen a profivá váláshoz vezető úton, az alkalmi játékban túl sok negatív élmény éri a lányokat, hiába elfogadó és bátorító a profi réteg.

„Hiszünk benne, hogy az e-sport nemtől és kortól is függetlenül mindenkinek szól. Az e-sport fejlődésében 5 éve veszünk részt aktívan, hiszen az e-sportra, a sport leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő szakágára a jövő sportjaként tekintünk. Itthon az első alkalommal meghirdetett K&H Egyetemi E-sport Kupán a League of Legends versenyben nem megszokott módon női játékos is erősítette a mezőnyt a Metropolitan Egyetem színeiben, így bízunk benne, hogy a bajnokságok felkarolásával még több női e-sportolónak adhatunk teret a fejlődésre” – mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője.

A női e-spotolók felzárkóztatását a játékkiadók is fontos kérdésnek látják és erre adnak választ a Riot Games és a nagy tornaszervezők, mint az ESL kifejezetten női csapatoknak kiírt versenyei is. A 2021-ben indult Game Changers sorozat, valamint az ESL Impact League versenyek látványos eredménye pedig, hogy az e-sportban jól ismert brandnek számító nagy egyesületek mint a Cloud9, Team Liquid, G2, NA’VI vagy a FURIA női csapatot igazoltak, ami szintén egy jó irány a női szcéna felhozása felé. Itthon a Budapest Five rendelkezik női VALORANT szakággal, míg CS:GO-ban az egyik legtapasztaltabb profink, Bea “flashie” Viktor edzi az ESL Impact League-ben nemrég elődöntőig jutó női csapatot.

Hirdetés