Ordason a fiúk vesszőből font korbáccsal járták a lányos házakat, „megsuprikálták” a lányokat és mondták:
„Egészséges légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová hívnak,
Friss légy!”
Színes szalagot kaptak ezért, amelyet a korbácsukra kötöttek.

Érdekes Dr. Bálint Sándor írása,  amit a karácsonyi életfáról, termőágról ír, amelyek állításának szokását szorította ki a karácsonyfa úgy, hogy a hozzákapcsolódó hiedelmek továbbélését lehet megfigyelni.

Emlékszünk a karácsonyi gyerekdalra: Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom? Wagner Csillától (gyoriszalon.hu) olvastam az alábbit:

A karácsony szó eredete szláv lehetett. Egyes magyarázatok szerint korciti - fordul, lép szó avagy a korcsun" - "lépő, átlépő" szóból származik.

13. fejezet | 2004. február 4.

Marcel Beyer 1965-ben született a Baden-Württemberg tartománybeli Tailfingenben, jelenleg Drezdában él. Korábban megjelent regényei: Das Menschenfleisch (Az emberhús, Suhrkamp 1991), Flughunde (Repülőkutyák, Suhrkamp 1995), Spione (Kémek, DuMont 2000). Könyvei számos díjat nyertek és sok nyelvre lefordították őket. Legutóbb az Erdkunde (Földrajz, DuMont 2002) című verseskötete, az esszéket tartalmazó Nonfiction (DuMont 2003), valamint a 2008-as Kaltenburg (Suhrkamp) című regénye látott napvilágot. 2010-ben a Német Akadémia meghívására a római Villa Massimo ösztöndíjasa.

Szintetizátor, lábdob, aprópénz, nyomorszag. Kopogós cipőben anya és fia menekül a városi délután boldogtalanabb mozzanatai elől.
Ám ez a kapucnis, kíváncsi kisgyerek erőlködik, hogy édesanyja sürgető lépteit és szavait állva a koszos utcán maradhasson, és megértsen valamit. A fekete köpenyes, összegubódzott, púpos hátú öreg néninek ránctalan, eres férfikeze van, olyan fiatalos! Hajlékony, életerős srác. Jól tűri a monotonitást, magas az ingerküszöbe. Villámgyors mozdulatokkal bújtatja vissza arcát az óriási, fekete kendőbe; ne lássa senki. De főleg ő ne lásson. Felismeréseket, igazi rácsodálkozást, egy őszinte gyerek gyanakvó, kétségbeesett szemeit: senki sem az, akinek mutatja magát?