©Család, barátság, szeretet, gyűlölet, aljasság, képmutatás ... azokban a bizonyos rendszerváltás előtti évtizedekben Spiró György tollából. Jelentések, kémjelentések a jelennek, az utókornak a társadalomról, az emberekről, magunkról. Nehéz műfaj a novella – írja Spiró a könyvborítón, aztán részletezi, hogy miért. Egyetértek vele, vagy ha másképpen fogalmazok, akkor azt mondanám: másképpen kell olvasni egy novellát, mint egy regényt.
A novellában minden szónak „súlya” van, nem lehet túlmagyarázni, hanem meg kell értetni ott és akkor a mondanivalót.

©Egy valamire való atlasz, pláne ha „világatlasz”, akkor nagy és nehéz szokott lenni. Megfájdul az ember karja, amíg tartja a több száz oldalas kötetet. A Kossuth Kiadó most 19 kötetre „szétdarabolta” az atlaszt, s máris jobban kezelhető az egész. Az általános műveltségbe tartozó témák körét és azokról való ismeret mélységét nem lehet meghatározni, mindenki „, érzi”, ha valamiről illik valamit tudni.

©Reménységünk gyökere: a sivatag tengerében megbúvó oázis – ezzel a gondolattal indítja művét Tahir Shan angol újságíró és számos útikönyv szerzője. Casablancában, a Kalifa házában él feleségével és két gyermekével – olvashatjuk a könyv borítójának belső felén, s ha jobban megnézzük a szöveghez tartozó képet, látjuk, hogy azért nem oly „nyilvánvaló” a dolog. A könyvből aztán megtudhatjuk, hogy az állampolgárság az angol, de az ősei afganisztániak