Amikor felcsendült a főcímzene a moziteremben tapsvihar hangzott fel. Ennyire vártuk mindannyian, hogy ez a történet folytatódjon. (Vicces, hogy bár a Disney megvette a jogokat, a film elején azért a Lucasfilm logója csillant fel, holott George Lucas már csak kreatív tanácsadóként vett részt a munkálatokban.)

Az van a Mission Impossible filmekkel, hogy szerintem a végtelenségig lehet készíteni őket, a történet mindig annyira önálló, hogy a folytatást szinte nem is hasonlítjuk egy előző részhez. Mondjuk én még mindig nem emésztettem meg, hogy hova tűnt a második részben feltűnt barátnője, de mindegy... Elöljáróban annyit, hogy nekem az első rész óta ez tetszett a legjobban.

Bele kell törődni abba, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb az egy főre jutó szörnyek száma. Így, ha kíváncsiak vagyunk egyre, nem szükséges a fent említett helyre elutazni, elég csak beülni a Super 8 című legújabb amerikai sci-fi thillerre, és máris borzonghatunk.

Idén a Watchmen után a második olyan film kerül a mozikba, ami egy húzónévvel (mítosszal), gigantikus rajongói táborral és jó pár filmadaptációval rendelkezik. A Star Trek egyben épít az előző filmekre és egyben egy új irányvonalat is megad Gene Roddenberry csodálatos világában.