Már minden szempontból agyba-főbe dícsérték Steven Soderbergh új kémthrillerét, aFekete táskát: a film összes kritikai mutatója – a rendezéstől a színészi teljesítményen át a világításig – a maximumon vagy annak közelében áll. Ám egy dolog még kimaradt.

Dramaturgia és melodráma: általában ezek vonják el a figyelmet a lényegről. A lényeg pedig a halál. Nem mindig, de most nagyon. Rengetegen és gyorsan halnak meg a filmekben; anélkül, hogy a mozi megmutatná, hogy mit is jelent azoknak, akiket érint. Íme egy ritka kivétel. Járhatatlan út.