2018. augusztus 19. - vasárnap

Marcel Beyer 1965-ben született a Baden-Württemberg tartománybeli Tailfingenben, jelenleg Drezdában él. Korábban megjelent regényei: Das Menschenfleisch (Az emberhús, Suhrkamp 1991), Flughunde (Repülőkutyák, Suhrkamp 1995), Spione (Kémek, DuMont 2000). Könyvei számos díjat nyertek és sok nyelvre lefordították őket.

2010. május 28-án ünnepeltük Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóját.
Ajánlataim: Olvasd el egy novelláját, egy könyvét! ...

Ősszel történt, hogy sokat olvasó kamasz fiam véleményt mondott a könyveinkről:
- Annyira nagyra vagy vele – mutatott a könyves-szekrényünkre – de nincs benne semmi jó könyv!

 „Gyalogolni jó!” – írta, mondta Móricz. Fordítom át az író szavait „Olvasni jó”-ra, bár biztosan rengeteg nagy ember szebben, jobban, frappánsabban már megállapította ezt. Olvasni jó – szeretnék még jó sokat olvasni, jó olvasást kívánni Mindenkinek!

A Kutya most múlt két éves. 6-7 hetes korában került hozzánk. Került? Ő volt a két évvel ezelőtti karácsonynak a fő ajándéka.

Egy pocsolyákkal fedett végtelen úttesten rohanok valami felé. Beterít az esőszőnyeg. Ja és meztelen vagyok. Csodálkozva veszem észre, hogy egyetlenegy szőrszál sem fedi testemet. Elfut a pillanatnyi sajnálkozás a testemet elfedő szőrréteg miatt, már egészen megszoktam. De a nagy rohanásban, nincs időm ilyesmin gondolkozni, szanaszét fröccsennek a tócsák botladozó lábam nyomán.

Elégedett vagy? Így tervezted, vagy inkább csak beletörődtél? Sodródtál, vagy legalább döntöttél néha? Így, vagy úgy! Érzed! Néha talán tényleg érzed, hogy bábuk vagyunk. Állítólag minden meg van írva a tenyerünkben. Vonalak, apró kis vágások a húsban futva, valamilyen meghatározott menetben. És ez a menet, eme kis húsvájatok szövevénye lenne az életünk? Megannyi év belesűrítve, ebbe a térképbe. A mi térképünk lenne? Útmutató ahhoz, amin úgysem tudsz változtatni?