Körülbelül két éve találkoztam vele először. Az egyik forgalmas körúton sétáltam útban hazafelé, a tömeggel sodródva céltalanul. Nagyban benne gázoltunk mindannyian az Őszben, kicsit dideregve, csupán ennyi közös volt akkor bennünk, bennem és a hullámzó tömegben. Mindannyian ugyanabban az időben mozogtunk, saját világunkban elmerülve.

Lefekszem aludni, hamar elkap az álom, egyre mélyebbre visz, belezuhanok tárt karjaiba. Azt mondja egész nap rám várt. Várt, hogy felszabadítson testem korlátaiból.

Egy kis fodrászüzletben várakoztam, hogy sorra kerüljek, amikor bejött egy apuka három 6-10 év körüli gyerekkel.

Oldalak