Mostanában mindent lenyomnak a csapból is folyó franchise-folytatások. A Sikoly 4 is ilyen, csak van benne egy turbó adag irónia és önreflexió, ha szabad ilyet mondani.

Ha azt kérdezik ismerek-e francia tinifilmet, egyből a Házibuli jut eszembe. Legalábbis eddig így volt, most végre egy új cím is eszembe juthat: Simon Werner eltűnése. Minden megvan benne, ami egy jó thrillerhez kell: izgalom, bonyodalom, titok. Ehhez párosul a tinifilmekre jellemző kategorizálás: szépfiú, a suli legjobb csaja, a lúzer, a sportoló stb. Mindez fűszerezve van a Tarantino filmekből ismerős fejezetekre bontással.

Ma este hirdették ki a 18. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál nyerteseit. 3 díjat osztottak ki, a közönség, a diákzsűri és a fesztivál zsűri díját.

Ha valaki azt gondolná, hogy az összes svéd dúsgazdag és magas életszínvonalon él, hát csalódást kell okoznom.

Egy apa egyedül neveli lányát Kanadában. A kislány 12 éves, de apja döntésére nem járhat iskolába mert a férfi félti az idegenektől.

Őszintén zavarban vagyok a Maradandó sérülések című magyar dokumentumfilmmel kapcsolatban, mert problémafelvetését nagyon aktuálisnak tartom, mivel rendszeres hírfogyasztó lévén, naponta olvasok, hallok a filmben is megjelenített megrázó, elgondolkodtató emberi drámákról. Viszont Nemes István dokumentumfilmje nem tud igazán közel férkőzni hozzám.

Egy román biztonsági őr és egy török menekült története román-magyar koprodukcióban.