2011. augusztus 14. 19:59 - 

  ©  „Előre bocsátom minden kedves olvasónak, hogy ez nem egy klasszikus szépirodalmi mű ……” így kezdi a könyvének bemutatását a szerző. A kis, valamivel több mint száz oldalas könyvecske a természetvédelem érdekében íródott.

Ötödik alkalommal is kaszabolnak, bár most minden egyes vércsepp és csont 3D-ben repül. Másképpen nem is lehetett volna überelni az eddigi szériákat, de ez az utolsó darab meglepően jól sikerült. Talán csak azért, mert nagyon komolyan egyensúlyoz saját paródiája és a kasszasikerre való törekvés között, sőt. Véresen komolyan, és mi mást is várnánk tőle, ha nem ezt.

Ti, akik filmcím alapján ítéltek, s mondtok jót/rosszat a mozikapuk előtt, ez egyszer felejtsétek el e (jól bevált?) szelekciót! A hódkóros semmi olyat nem ad, amit a címe. Ez Jodie Foster  harmadik rendezése halálosan komoly atipikus fogásokkal, és maximum három snittel, ami vicces lehet. Az atipikusságra még a pompon-lány vagy a Today Show sem cáfol rá, pedig az mind eléggé amerikai. A cím - ami egy hódra utal, mert ezt jelenti az eredeti (The Beaver) is, - vitathatatlanul a filmhez tartozik, de mégis. Ez most sokkal jobb lett volna nélküle.

Tizenhat alatt nem ajánlott, de huszonhat fölött is csak azoknak, akik meg tudnak birkózni vele. Ez a mozi időtlen közhelyekkel dobálózik és nagyon jól csinálja. Filmes eszközökkel, Biutiful címen szembesít azzal, hogy bárki megy el az életedből, masszívan hiányozni fog.

Abban a helyzetben vagyok, hogy egy részt sem láttam a „Született feleségek” filmsorozatból, így aztán nekem a „Született feleség” című filmről alkotott véleményemet nem befolyásolja az előbb említett filmsorozat. A film történetét nem ismétlem el – az eredeti cikkben azt el lehet olvasni (http://cseppek.hu/cikk/3920szuletett-feleseg-szines-feliratos-francia-vigjatek).

Oldalak