A címlap semmi kétséget nem hagy: Domján Edit és Szécsi Pál története. Hogy manapság kiket érdekel?

Évente legalább egy csajozós tinifilm megjelenik a mozikban, melyek valamilyen szinten mindig is az Amerikai pite sikerére vágynak. Sokuk sajnos közelébe se ér a klasszikusnak, bár egyesek új ötletekkel megközelítik, ilyen a Superbad is. A "Túl jó nő a csajom" is valami új körítéssel szeretné bemutatni, milyen egy átlagos srácnak leakasztani egy (jó) nőt.

Sosem értettem, mi értelme van, annak ha egy filmet 100 féleképpen feldolgoznak. Főleg ha abból születtek már jó változatok, amiket már nehezen lehet felülmúlni. Talán ezért sem előzte meg akkora várakozás részemről az idei Cannes-i filmfesztivál nyitófilmjét a “legújabb” Robin Hoodot.

Az 1974-es sivatagi show óta tudjuk, hogy az egész estés filmeknek van helye a mozivásznon. A különböző tudományos csatornánk megjelenése óta már kevésbé számít különlegesnek egy-egy természetfilm felbukkanása, ám egy óriási mozivásznon végignézni egy ilyen alkotást még mindig nagy élmény.

Idén már láthattunk egy apokalipszis filmet, a 2012-őt mely a vízözön és a maják naptárának misztikumán alapul. Most Az úttal egy újabb feldogozást láthatunk, ami egy sokkal sötétebb és komorabb jövőt vetít elénk.

A 2. napról sajnos a KLASSZ gála miatt lemaradtunk, de a 3. nap ismét eljutottunk a budapesti divathét zárónapjára.

Már 9. alkalommal rendezték meg a Budapest Fashion Weeket, ami még mindig csak 3 napos. Ezúttal a divatbemutatók új helyszínen a Skála metró 3. emeletén (vicces, hogy pont a régi Skálában) megnyílt West-Balkánban kaptak helyet. Ez történt az első napon.