Úgy látszik, idén sokan hódolnak a bűnügyi thriller zsánerének, mivel ismét egy újabb fogás került az étlapra. Igaz, ez most nem a lélektani fajtából való, és nem is társadalmi problémákat boncolgat; szimplán egy politikai krimivel lep meg minket.

Van egy mondás, mely szerint nem lépünk kétszer ugyanabba a folyóba. Nekem sikerült! Már az Alkonyat megnézése után megfogadtam, hogy nem nézem meg a többi részt. De nem tartottam be az ígéretem. Annak ellenére, hogy az Újhold tetszett, most a harmadik rész megnézése után megint csalódottan távoztam a moziból! Nagyon sok minden kimaradt a filmből, amik nagyon fontosak a történet megértése szempontjából. Megértem, hogy egy közel 600 oldalas könyvnek nem lehet minden részletét „feldolgozni”. De lehet, hogy más részeket kellett volna benne hagyni, mint amiket a film rendezője beletett!

A történet egyszerű: a munkában sikeres, csinos (csak saját véleménye szerint négy kilóval túlsúlyos fenekű) 34 éves Zsófi összeköltözik a nagy „Ő”-nek gondolt Dáviddal.

Az írónő férjét a cége Sanghajba rendeli ki munkára, megy az egész család feleségestől, gyerekestül. Nem a megszokott útikönyv,

A Mr. Nobody már 2009-ben elkészült, de a hazai mozikban 2010 augusztusától látható. A főszereplő Jared Leto nem csak szép kék szeme miatt volt jó választás, hanem mert remekül alakítja Nemo Nobody szerepét ebben a sci-fiben. Jared Leto olyan filmekben bizonyított már, mint a Rekviem egy álomért, vagy a Fegyvernepper, és a Harcosok klubja. De most is megállta a helyét!

A Szellemíróval Roman Polanski végre megcsillantott valamicskét régi tudásából. Sajátos univerzumát a Halál és a lányka óta magára hagyta, de most visszatért és kicsit rendet vágott benne. Az eredmény egy kiváló paranoia thriller. Mint mindig, Polanski most is a legrosszabb élethelyzetben nyújtja a legjobbat.

Elsőre azt gondolhatnánk, fantasy történetről vagy egy önmagát kereső lázadó fiatalról van szó, az előzetes alapján azonban rögtön egyértelművé válik, a következő 2 és fél órában bűnügyi thrillerben lesz részünk.