A Pannónia artmozija a tavaszt Pedro Almodóvar válogatott rendezéseivel búcsúztatja, mely során 1983 és 2006 közötti műveiből válogatunk.
Sorbaállás a bejáratnál. Hely van, de étel nincs. Torkos csütörtök a Planet Sushiban.
Sorbaállás a bejáratnál. Hely van, de étel nincs. Torkos csütörtök a Planet Sushiban.
Már január 22-e óta játsszák a mozik Sam Mendes új filmjét, a Szabdság útjait. Kate Winslet és Leonardo DiCaprio megpróbálnak elmenekülni a kivárosi élet üres reménytelenségéből, aminek a vége aztán állandó veszekedés.
Egy film a szeretetről, a kitartásról, a korrupcióról, a nők hátrányos helyzetéről és a reményről. Ez az Elcserélt életek.
Egyszer megnevettet, egyszer elgondolkodtat, egyszer odaszögez és a végére egy nagy felkiáltójelet tesz, Sopsits Árpád A hetedik kör című filmjében.
Mi lesz akkor, ha gondolkodás nélkül mindenre rávágjuk, hogy "igen"? Elég sok lehetőség elképzelhető, az egyikben emiatt lábalnánk ki a három éves depresszióból, jönnénk össze életünk szerelmével, esnénk fogságba az FBI irodájában és kapnánk nagyon jól fizető állást. Ezt a verziót mutatja be az Igenember című film Jim Carrey főszereplésével.
A sajtóban Titanic 2 címmel beharangozott Szabadság útjaiban se a történet, se a műfaj nem hasonlít a régi klasszikusra, mindössze a két főszereplő a régi.
Az elmúlt években lelkiismeretesen végignéztem majd’ minden magyar filmet, még a legrosszabbakról sem mentem ki, még ha a közönség 90%-a így is tett. A Nyomozó, Valami Amerika vagy a Kontroll is tekinthetők jó moziknak, de kizárólag az itthoni mezőnyt figyelembe véve. A Kaméleon az első olyan film hosszú-hosszú évek óta, ami nemzetközi viszonylatban is kiválóan megállja a helyét. Ha a szereplők szájmozgása nem egyezne meg a hallott szöveggel, akkor rá sem jönnénk, hogy nem Hollywood újabb importált káprázatára váltottunk jegyet.