Minden egy gyermekkori pofonnál kezdődött, azaz, hogy egészen pontos legyek, a pofon előtti tizedmásodpercekben. Úgy 12 éves lehettem, egy tizenkét éves, éppen kamaszodni készülő - és az emberi fejlődés törvényeit maximálisan betartó – fiúgyermek megannyi bizonytalanságával, lázadásával és dacával átitatva éltem mindennapjaimat.

A fogyasztói társadalom egy kis csapdája, amelybe én estem bele, s a karácsonyi vásárlási őrületekre való tekintettel ajánlom figyelmükbe az esetemet…

Olvashattuk buszok oldalán, az Interneten, újság hirdetésekben: Magyarországon a szamuráj kard mesterei!
Egy kreatív japán társulat, akik két tradicionális eszközt: a japán dobot és a japán kardművészetet ötvözik előadásaikban. A recept kiváló, de a megvalósítás…

A fantasztikus első rész után elkészült I.Erzsébet történetét feldolgozó film második része. Aki nem látta az első részt de szereti a kosztümös filmeket az nyugodtan nézze meg, mert a történet önállóan is megállja a helyét.

Szinte mindenkinek vannak olyan elképzelt pillanatai, amikre akár egész életünkön át, néha persze hiába, várunk. Én pont erre vártam már évek óta és úgy néz ki el is jött értem.

Körülbelül két éve találkoztam vele először. Az egyik forgalmas körúton sétáltam útban hazafelé, a tömeggel sodródva céltalanul. Nagyban benne gázoltunk mindannyian az Őszben, kicsit dideregve, csupán ennyi közös volt akkor bennünk, bennem és a hullámzó tömegben. Mindannyian ugyanabban az időben mozogtunk, saját világunkban elmerülve.

Oldalak