2019. január 16. - szerda
Kezdődhet a küldetés!

Nem igazán szeretem a II. világháborús filmeket. Valószínű, mert magát a háború ötletét ellenzem. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne készültek volna számomra is élvezhető jó filmek. A Kelly hősei vagy A halál 50 órája igazán izgalmasak. De mindegyik csak férfiakról szól. Elég ebből a diszkriminációból! Hol voltak ekkor a nők? A Kémnők című francia filmből ezt most megtudhatjuk.

Idén a Watchmen után a második olyan film kerül a mozikba, ami egy húzónévvel (mítosszal), gigantikus rajongói táborral és jó pár filmadaptációval rendelkezik. A Star Trek egyben épít az előző filmekre és egyben egy új irányvonalat is megad Gene Roddenberry csodálatos világában.

Szóval: ez egy újraelosztás a piramisjátékok szabálya szerint. A vásárlásra költött pénzed egy részét kaphatod vissza, a többiből eltartod a szervezőket, a rendszert ...
Ez csak az én véleményem. De ne hallgass rám, hallgass a józan eszedre! Ha Neked megéri, regisztrálj!

Agybafőbe marketing, plusz még egyszer annyi öngerjesztő pletyka. Még kis hazánkban is infrakamerákkal szkennelik a nézőket, nehogy valaki egy véletlenül bekapcsolt mobiltelefonnal felvegye az egész filmet. Természetes, hogy a társadalom kivetettjeivé válunk, ha nem nézzük meg - ciki, hogy ilyen okok miatt mennek el ennyien az Angyalok és Démonokra.

Nézegetem a Millió Dolláros Bébit, az Elcserélt életeket, most meg a Gran Torinot. És jók. Ülök a moziban és az ezermilliószor elcsépelt mondat igaz lesz rám: átjön a messzidzs.

Lőj!!! Gerard Depardieu

Gérard Depardieu legújabb, klasszikus zsarufilmjét már több mozi a palettájára tűzte. A filmet megnézve nem lehet csak úgy egyszerűen elsiklani fölötte, hisz olyan, már-már közhelynek tűnő témát dolgoz fel, ami napjainkban igen aktuális. Egymást átszövő szálak, kusza kapcsolatok, érdekszférák ütközése, s természetesen mindez megfűszerezve némi szerelmi vonallal.

Hazánkban immár 7. alkalommal rendezték meg a Fashion Weeket a divat hétvégéjét. Igaz, idén ugyanazok a divattervezők mutatkoztak be mint a tavalyi őszi rendezvényen, arra még valószínű egy darabig várni kell, hogy a londoni vagy a milánói divathéttel egy lapon említsük a budapesti eseményt. Mindenesetre már az előrelépésnek tekinthető hogy az esemény immár rendszeresnek mondható és a kezdeményezés nem halt el.