Már a filmszemlén meg kellett volna néznünk Pater Sparrow 1-ét, de bevallom akkor egy kicsit elriadtunk tőle. Nem értettük ugyanis miért nyomják annyira egy külföldi rendező filmjét a Magyar Filmszemlén. Igaz, ma már szinte mindenki tudja hogy a név Verebes Zoltánt takarja, Verebes István fiát, aki külföldiesített nevével és filmével próbál magyar pénzből nemzetközi hírnevet szerezni.

Itt egy film, aminek nemhogy a címét nem tudom megjegyezni, de még a kiejtésével is problémáim adódnak. Nem is beszélve arról, hogy egyáltalán nem beszédes: Julie & Julia Szerencsére a magyar fordítás valamelyest javít ezen a hibán és itthon Julie & Julia - Két nő, egy recept lett a film címe.

Fausta édesanyjával él, aki már öreg és beteg. Csak énekelve hajlandó lányával kommunikálni. Ez kissé bizarr helyzet viszont ez alakítja ki Fausta különös világát és zenei fantáziáját.

Időpont: 
2009. november 2. 19:30 - 21:00

Milyen messze van Japán? Nekem nagyon. Bár „A japán világ atlaszá”-t ez évben is lapozgattam, Faludy japán vers-válogatását is kinyitottam, no és az e-mailben a cseresznyevirágzásról kapott képeket is archíváltam a számítógépemen, hogy említsek pár dolgot, de már a 2009. év eleji Japán Filmhétre az Örökmozgóban nem jutottam el. Nekem ebben az évben nemcsak földrajzilag volt messze Japán, hanem nem volt benne az „életemben” sem, bár szívesen olvasok róla, hallok felőle és szeretek rácsodálkozni másságára.

Kezdenek elszaporodni az aktuális világrend kritikáit leíró filmek. Még tavaly nyáron láttam a Citromfát, ami az Izrael-Palesztin viszonnyal foglalkozott, előző héten pedig A hülyeség korát és most a Welcome-ot. Mindegyik film az aktuális problémákra hívja fel a figyelmet és sugallja a nézőben, hogy valami nincs rendjén.

Oldalak

Hirdetés