A plakáton első blikkre semmi sem stimmel. A cím, egy felhőkarcoló eltulajdonítására buzdító recepttel kecsegtet, valamint a kép középen feszítő Ben Stiller és Eddie Murphy kettősére még utoljára sem gondolnék, ha hollywood-i producer lennék. A két sztár szerencséjére csak néző vagyok, de be kell vallanom, ebbéli minőségemben is eléggé élveztem ezt a lökött mozit.

Kicsit furcsának tűnhet a cím, de ebben a filmben Mickey Rourke pontosabban az általa megjelenített Hyperion király istennek hiszi magát, és háborút indít. Az sem zavarja, ha magukkal az istenekkel kell megmérkőznie. Úgy látszik Hollywood-ban a képregényfigurák és a rajzfilmhősök mellett szerepet kapnak a mitológiai alakok is...

Zöldövezeti francia lakótelep tele kulcsos-gyerekkel,önfeledt játék délután a parkban; őszinte mosolyok ártatlan apróságok arcain; és hosszú, néma csönd,amikor minden kiderül. Tomboy.

Maga a történet izgalmas és a két főszereplő is jól el lett találva, ezek alapján akár jó film is lehetne a Lopott idő. Az a legnagyobb baj vele, hogy túlzásba viszik az idő fogalmával való közléseket. Próbálnak a szereplők szájába adni olyan közhelyeket, amik mind az idővel és annak múlásával kapcsolatosak, de ez kb. fél óra után elég idegesítő...

John Maddent nem izgatta, hogy legújabb filmjének címe, a kissé fantáziátlan Az adósság, manapság az egyik legrosszabbul hangzó szó a kontinensen. Azt viszont pontosan tudja, hogy ellene nem harcolni kell, hanem visszafizetni illik azt.

Johnny Marco sikeres színész, nagy kanállal habzsolja az életet: nők, bulik, alkohol, luxus. Ám egy napon nagy feladat nehezül a vállára, gondoskodnia kell a lányáról. Sofia Coppola tőle megszokott módon mutatja be Hollywood pompája mögötti világot. Mégis nekem nagyon unalmas volt, többször kerültem alvás közeli állapotba, és többször éreztem úgy, hogy azonnal ki kell futnom a moziteremből.