Ha valaki azt gondolná, hogy az összes svéd dúsgazdag és magas életszínvonalon él, hát csalódást kell okoznom.

Egy apa egyedül neveli lányát Kanadában. A kislány 12 éves, de apja döntésére nem járhat iskolába mert a férfi félti az idegenektől.

Őszintén zavarban vagyok a Maradandó sérülések című magyar dokumentumfilmmel kapcsolatban, mert problémafelvetését nagyon aktuálisnak tartom, mivel rendszeres hírfogyasztó lévén, naponta olvasok, hallok a filmben is megjelenített megrázó, elgondolkodtató emberi drámákról. Viszont Nemes István dokumentumfilmje nem tud igazán közel férkőzni hozzám.

Egy román biztonsági őr és egy török menekült története román-magyar koprodukcióban.

Urlik 12 év börtönbüntetés után szabadlábra kerül. A jó 50-es bőrkabátos lófarkas rocker fizimiskával rendelkező férfi megpróbál új életet kezdeni, ám családja nem várja tárt karokkal.

A gladiátor óta római témában nehéz jelentőset alkotni. A sas nem ezzel akar konkurálni. Nincsenek óriási csatajelenetek vagy magasztos eszmék, sem ütős sikertörténet.

A Titanic Filmfesztiválon láttam ezt a cseh-szlovák filmdrámát, melyben a kisvárosi életből való kijutás vágya és az atyai szigor találkozása jelenik meg. Nagyon érzelemdús, ám eléggé felkavaró és szívszorongató film a reménytelenségről, a kiábrándultságról, a tehetetlenségről. A női főszereplő egy magyar színésznő Bárdos Judit.