A Disney legújabb alkotása izgalmas témát dolgoz fel, de kérdéses, kik számára készült. Végre egy eredeti történet a Disney-től, ám a túlzottan félelmetes jelenetek miatt kérdéses, hogy valóban a megfelelő közönséget célozza-e meg.

A második részek és könyv-adaptációk kegyetlen tanulságai - miszerint mindig az első a legjobb, és a vásznon lehetetlen több száz oldalnyi akciót hozni - a Stieg Larsson-trilógia várva várt utolsó részében is igazolódni látszanak. Már az első kettőben is nehéz volt elfogadni, hogy a skandináv paradicsomok egyikében történik mindaz, ami. Ez csak hozzáad az élvezeti értékhez, sőt, a megoldáshoz is: mert emberi és szervezeti szinten is megmutatkozik, hogy olykor sem igazság, sem irgalom nem létezik; semmi sincs, csak a reváns.